Húsvét hétfő Magyarszéken

Mint minden Húsvét hétfőn most is Attila keresztszüleinél voltunk. Mire odaértünk már ott volt Kata, Csongor és Barnus is. Bius rögtön megkereste a babakocsit amit szokott tologatni, illetve beült a homokozóba és nem lehetett onnan kiszedni. :) Később pedig bedobálta a labdákat az udvar végén lévő kis tóba, ahonnan lehetett szépen kihalászni őket. :) Nem sok kép készült.

Bius labdával.

Bius Csongival.
Bius homokozóban.

Barátnőm szülinapja + Margitsziget

Ildi barátnőm is klubtag lett, vagyis betöltötte a harmadik x-et. :) Előre kért egy meglepetés bulit, amit le is szerveztem. Igaz nem volt teljesen meglepetés, mert a vendéglistát ő állította össze, illetve az éttermet is ő említette. Persze próbáltunk ködösíteni a dátumot illetően, de mint minden mást, ezt is kitalálta.

Szóval szombaton elindultunk fel Pestre az ebédre. Bius odafele aludt egy kicsit, aztán rajzolt a tábláján, illetve a kerekes katicáját próbálta megszerelni. :) Állandóan csavarozni, kalapálni akar. Az egyik kedvenc meséje is a Manny mester.

Mivel időben felértünk, így volt még időnk beugrani az Ikeába. Szerettem volna Biusnak az ágyához illő kis széket és asztalt venni. Persze amíg mi nézelődtünk Bius szét akarta pakolni a boltot. :) Voltak játékok amikkel játszott, de legalább kinyújtóztatta magát egy kicsit a hosszú út után. A babakonyhát nem akarta nagyon ott hagyni, de végül sikerül elindulnunk.

Az étterem előtt találkoztunk a többiekkel. Beültünk, mikor már mindenki ott volt és vártuk Ildiéket. Nagy csoda történt, mert nem késtek! :) Időben ott voltak. Mikor Ildi bejött azért meglepődött, még ha nem is volt teljesen meglepetés.:) Mindenki rendelt valamit, addig pedig beszélgettünk. Biusnak hoztak egy kifestőt és pár darab színes ceruzát, amit inkább csak ledobált. Később kezdett kicsit nyűgös lenni, mert álmos volt. Illetve Ildi kislánya Bogi is néha jelezte, hogy éhes, vagy álmos. De nagyjából egészen jól viselkedtek a lányok. :)




Ebéd után kihozták a tortát! Itt, Szászváron csináltattam házi krémesből Ildinek. Mikor itt voltak nálunk, annyira ízlett neki, hogy ha volt lehetőség, akkor Attila vitt fel nekik hűtőtáskában. Úgyhogy egy Twilight képpel készült házi krémes torta volt a meglepi az ajándékon kívül. :)

Ildi így örült neki. :D

30 gyertya.

Ildi örült minden ajándéknak. Később mondta, hogy nagyon jól érezte magát és szép nap volt! Örülök, hogy sikerült örömet szerezni! :) A képeslapra amit adtam neki írtam egy verset is:

Születésnapodra (Ildinek)

Ide tartozol;

Erre a világra.

Hisz 30 éve lett

Életed oly drága.

Igaz mosolyod

Ne hagyjon el soha!

Legyen e napod

Egy igazi csoda!

2011.04.22.

Egy idő után Bius egyre nyügibb volt, mert álmosodott, így elindultunk. Igaz nem sokkal utána a többiek is mentek. Ahogy kikanyarodtunk az étterem előtt már durmolt is kis szöszkém. Elindultunk a Margitsziget irányába. Mikor leparkoltunk még aludt egy tíz percet, utána ahogy felébredt babakocsival elindultunk a kis állatkert irányába. Jó sokat kellett gyalogolni, mert majdnem a sziget közepén voltak az állatok. Biust a gólyák nem kötötték le nagyon, hiszen itthon látott már, igaz nem ilyen közelről.

Utána mentünk a lovakhoz, meg is simogattuk őket.

A nagy sláger viszont a kacsák voltak! :) Onnan alig akart elmozdulni. :)

Megnéztük még a Bambikat (őzikéket) és utána elindultunk vissza a kocsihoz. A hosszú visszaút előtt jó volt megint egy kis séta, igaz én a végére már elfáradtam. :)

Az úton volt egy kis alvás, utána pedig a kocsiban lévő ruháit próbálgatta fel.

Beugrottunk még Bonyhádon a Tescoba, ahol Bius elhagyta az alvós békáját. Szerencsére van belőle több darab is. Viszont hazafele kereste, de mondtam neki, hogy a béka már otthon tentizik és várja. Mikor beértem a lakásba gyorsan elővettem egy pótbékát, betettem az ágyba. Bius meg rohant és már ölelte is át. :)) Következő héten viszont meglett a béka, valószínűleg miután eljöttünk, utána adták le a recepción.

UH + játszótér

Hétfőn voltunk megint ultrahangon. A terhességi diabétesz miatt havonta kell most járni. Igaz nem bánom, hogy így havonta bekukkanthatunk.:) Megint a bal oldali UH vizsgálóba kerültünk, így ott nem sokat láttam belőle, de Ati és Bius figyelték a hugit a monitoron. A kép amit kértünk megint egy kicsit sötét lett, de azért látszik a lényeg. Most jó volt már Dorka súlya is, úgyhogy ezek szerint hatott a diéta, illetve az áramlás is jó volt, tehát minden rendben van. :) Furcsa, hogy Pécsett nem kérik el a kiskönyvet, mikor vizsgálnak, máshol mindig elkérték. Itt meg sem nézik, hogy milyen előzmény volt, mit kell esetleg jobban nézni. Egyedül az asszisztens kérdezte meg, hogy miért most mentem és miért nem a 36. hétben, de mondtam neki, hogy a diabétesz miatt lett előírva. Ezen kívül mást nem is kérdeztek.

A diéta egyébként egész tűrhető, azt hittem, hogy rosszabb lesz, de mire megéhezem, megint eltelik három óra és enni is kell.:) Az édességeket pedig csak messziről nézegetem addig. Általában reggelire egy zsömit eszem tojással, sajttal, szalámival. Reggelire persze tejet nem lehet inni, azt csak vacsira szoktam. Furcsa, mert minden reggel és este ittam egy-egy pohárral. Tízóraira általában abonett a menü. Az ebédet viszont csak nagyjából tudom kimérni, hogy kijöjjön a szénhidrát adag. Uzsira pedig alma, vagy kivi kerül a tányérra. Vacsorára pedig megint jöhet egy zsemle megpakolva szénhidrát mentes belevalókkal. Van mikor belefér egy kis pótvacsi is. :) Sokan azt hiszik, hogy a diéta fogyókúrát jelent ilyenkor, pedig nem, hanem épp az a lényege, hogy mindig kell bevinni szénhidrátot a szervezetbe, csak fokozatosan kisebb adagokban. Tojást pl. bármennyit meg lehet enni. Igaz néha már unom. Csináltam már lágy tojást, tükörtojást, tojás salátát, medvehagymás töltött tojást, szóval minden formában készült már el reggelire. :) Na a diétáról ennyit, még pár hét és, ha minden jól megy, akkor vissza lehet térni a régi étrendre.

Ultrahang előtt még Komlón elmentem a szemészetre is, mert kaptam beutalót szemfenékvizsgálatra. Meglepődtem, hogy hamar sorra kerültem, rákészültem, hogy várni kell és éppen beérünk Pécsre. Attila addig elintézte a dolgát, aztán jöttek utánam Biussal. Persze a kórházhoz így is éppen időben értünk oda. Még a komlói kórházban át akartam pelenkázni Biust, de sehol egy pelenkázó. Szerencsére az egyik asszisztens épp jött ki az ajtón és megkérdeztem tőle, hogy hol tudok pelenkázni, így beengedett a nővérszobába. Úgyhogy az ágyon meg tudtam oldani a dolgot.

Miután végeztünk az Édesanyák útján elmentünk bevásárolni. Persze a Tescoban Bius leragadt a labdáknál és az egész játékosztályt kinézte magának.:) Így Attila ott maradt vele és amit Bius kipakolt labdát azt ő dobálta vissza. Ezzel elvoltak addig amíg én gyorsan bedobáltam mindent ami kell. Aztán gyors ebéd és indulás a Tettye játszótér!

Egyik barátnőm mondta, hogy van többféle hinta ott pl., amit Bius korabeliek is tudnak élvezni, úgyhogy elnéztünk oda. Amúgy is jó volt Biusnak, hogy egy kicsit kinyújtóztatta magát, mert szegényke reggel óta szinte végig a kocsiban volt kisebb kitérőkkel. Ott is aludt, evett stb.
Mikor odaértünk Bius rögtön elkezdte a kavicsokat pakolni és csak később vette észre, hogy vannak játékok is. :)

Később persze kombinálva a két dolgot kaviccsal teleszórt mindent amit tudott. :)

Néha szökni próbált. :)

A végén pedig egészen belejött a csúszdázásba. Persze nagy nehezen sikerült egy kép is róla. :)

Nagyjából egy órát voltunk a játszótéren, aztán indultunk hazafelé. Ahogy gondoltam el is aludt hamar a kocsiban, így megvolt a napi két alvása, ha a kocsiban is.:) Itthon mindig 10kor és 15kor alszik, de most nagyjából az úton is így aludt. Persze biztos kényelmetlenebb a kocsiban aludni, így csak fél-fél órákat durmolt Bius.

Hazafelé megálltunk Mánfán a temetőben. Már nem volt ott az a szép nagy fekete mintás gyertya, amit múltkor vittem anyunak. Vagy leégett, vagy ellopták... De az utóbbiba inkább nem gondolok bele, mert csúnyákat írnék csak ...

Benéztünk a dédihez is. Vaus dédi. :) Így tudja Bius az egyik dédit, mert van egy tacskó kutyája. De ahogy bekanyarodunk hozzá már mondja is, hogy Törpe, Törpe. Nagyon szereti az állatokat. Igaz Törpe most nem nagyon akart vele játszani, inkább menekült előle. Igaz Bius egy konyharuhával üldözte, mert be akarta azzal pelenkázni! :D Lehet a kutya helyében én is inkább menekültem volna. :) Öreganyámnak el van törve a válla, egy pár hete elesett a lépcsőn. Biusnak persze most jutott eszébe, hogy vegye fel a dédi, illetve pont a törött kezénél fogva akarta irányítani, hogy hova menjen vele. De végül megértette, hogy a dédi nem tudja felvenni és a másik kezét kell fogni, úgyhogy nem volt gond.

A fárasztó nap után még volt ereje Biusnak itthon egy kicsit randalírozni fürcsi előtt, de 20kor, mikor lövik a pizsit már nagyban durmolt is a babám.