.

.

2010. június 29., kedd

Ma pakoltunk

Ma rendet raktunk egy kicsit, segített Bius. Vagyis rendetlenséget csinált egy kicsit, de élvezte. :) Belemászott az utazó táskába is. Kipakolta a csomagoló papírokat, élvezte, hogy zörög. Mikor már megunta, akkor elrendeztem a papírokat és elpakoltam a táskát is. Később kereste még egyszer, de látta, hogy már nincs ott, így keresett más elfoglaltságot. :)




Első homokozós élmény

Vasárnap kijött Zsuzsika és Erika is, aki most jött haza Mexikóból. Móniék sajnos nem tudtak jönni, mert Bencu beteg lett. :( Szóval bográcsoztunk egyet. Csirkepörit készítettünk. Amíg a hús főtt, addig Biusnak kitettük a homokozóját. Eddig még nem használta. Féltem, hogy megenné a homokot. Ugyan ez be is következett, de egy falat után nem próbálkozott egy darabig vele, mert nem ízlett neki. :D Viszont nagyon élvezte, hogy megint új dolgot fedezhet fel. Azóta már többször is homokozott, viszont a műanyag formákat még mindig előszeretettel eszi. Mintha nem kapna enni. :) Amióta rájött, hogy a kekszet be is tudja tolni a szájába harapás helyett, azóta minden be akar tolni, igaz ez a homokozós kis csillag formára is. Szóval figyelni kell! :)

Babákat látogattunk


Múlt pénteken elindultunk Budapestre két babát is meglátogatni. Barátnőméknek, Ildiéknek Bogi lánykájuk született meg nemrég. Illetve Attila unokahúgának második kisfia Dominik is pár hete látta meg a napvilágot. Induláskor már fáradt volt Bius, így majdnem elaludt Bonyhádig, de bekukkantottunk a munkahelyemre is egy kicsit, ha már ott jártunk, már régen voltunk bent úgyis. Szekszárd felé félúton már győzött is az álom manó.

Először Bogi babát látogattuk meg aki éppen szuszókált, Bius azért nagyon kíváncsi volt rá és már ment is volna hozzá, hogy jól meggyürködje. :) Mikor Bogi felkelt enni, akkor Bius leste, hogy hogyan kerülhetett a baba Ildi kezébe, hiszen előtte még az ágyban volt, így gyorsan benézett az ágyba is, hogy tényleg nincs-e ott. :) Nem maradtunk sokáig, hogy ne zavarjuk őket. Búcsúzáskor még bekukkoltunk egyszer a kisbabához.


Utána sétáltunk egyet az Árkádig és ott találkoztunk egy ismerősünkkel, Eszterrel. Mivel már későre járt babaidő szerint, így siettünk is Misiékhez (Ati nagybátyjáékhoz). Bius rögtön otthon érezte magát és nevetgélt, felfedezett mindent. :) Jól bevacsorázott és hamar el is aludt. Igaz éjjel többször felébredt. Talán az utazóágy volt furcsa neki, vagy az új hely. Reggel kicsit karikás is volt a szeme, mikor ébredt, de folytatódott a vidámkodás. :)


Elindultunk haza, illetve előtte még Fótra, Dominik babához. Domi bátyja Milán puszival fogadta Biankát, de később nem akart már vele játszani, sőt fenntartással nézte, ahogy Bius birtokba veszi a játékait. Sebaj, majd legközelebb már biztosan alig lehet levakarni róla. :) Domi babát Bius megnézte, hogy igazi-e. :D




Hazefelé aludt egy kicsit Paksnál megálltunk pihenni egy kicsit, hogy Bius is kinyújtózzon. Persze nem csak a hátsó ülésen nyújtózott, hanem apa ölében felfedezte a kormányt, a váltót, a tükröt és minden mást amit lehetett állítani. :D Miután "megtanult vezetni" Szászvár előtt öt perccel már nagyon nyűgös volt, de amint hazaértünk megnyugodott és aludt egy nagyot reggelig.



2010. június 28., hétfő

2010 Első fele

Az új évet külön szobában kezdtük. Mi átköltöztünk a nappaliba, Bius maradt a mi szobánkban. Bambiról átszoktunk arra, hogy a nevén szólítjuk Szöszikét.
Attila sokat segített, hétvégén ő volt az éjszakai felkelő és sokat volt Biussal. Mindketten élvezték a közös játékot.

Elkezdtük a hozzátáplálást is. Az első falatok nem ízlettek nagyon Biusnak, de később annál jobban bele lendült az evésbe. :)

Bújós képek:



Amikor fáradt a baba, akkor bárhol bármilyen pózban elalszik. Persze ebben az időben leginkább kézben szeretett elaludni, később babakocsiban. Az első képen épp játék közben az ágyon érte utol az álom manó. :) Ez az egyik kedvenc képem!





Bandi papáék minden második héten jönnek unokázni, aminek Bius nagyon örül. Bemutatja mindig az új tudományát, felfedezéseit, nagyokat sikongat, berreg... :D


Az utolsó képen Twistert játszik Bius :)



Baba felült, felállt, elkezdett mászni, pakolni (könyvet olvasni:) ). Anya és apa pedig elkezdett fiókokat leragasztani, nem sok sikerrel. :D






Szöszi nagyon vidám baba, sokat kacag, néha egyszerű dolgokon is, de ha őt az teszi boldoggá, akkor mi nem vitatkozunk vele! :)

A Karácsony után a Húsvét is nagyon hamar itt volt! A papánál igazi fű is volt a kosárban, amit nagy élvezettel szétszórt Bius a földön, de nem is vártunk mást.


Egyik nap megtalálta a babakocsi szúnyoghálóját, így új értelmet nyert a felhasználása! :)

Csajszi :)



Egyre nehezebb volt a kis kádban megfürdetni Biankát, így beszereztünk egy fürdető karikát. Na attól kezdve volt ám kacagás, locs-pocs, vidámkodás, játék fürcsi közben. Igaz már ebből is próbál kimászni. :)

Majdnem bekerültünk egy pelenkareklámba! Utolsó körig jutottunk, de végül nem minket választottak, viszont ebből az alkalomból készült Biusról egy-két profibb fotó.




Ahogy egyre gyorsabban haladt Bius a szobában csinált furcsa dolgokat. :) A bébikompot alulról használta.:) A játéktárolóba érdekes dolog volt belebújni. Fakanállal gitározás. :) Valljuk be, hogy babaként ezek bulis dolgok! :)




Piros maszatka jól megy a kék szemekhez! :)


Eljött a cumi leszokás ideje, ami könnyen ment szerencsére.

Egyre többet lehetett kint lenni a levegőn! Juhéj!


10 hónapos kora után egy pár nappal átaludta Bius az első éjszakát (gondoltam véletlen), aztán a a másodikat is (reménykedtem), harmadikat (még nem mertem elkiabálni), negyediket (örültem!). Végre alhatok több, mint három órát egyhuzamban jipijj!!:))


Június elején megtartottuk a keresztelőt is öcsémékkel együtt. Lányuk Szandi keresztszülei mi lettünk, Biusé pedig ők. Szóval keresztben keresztelkedtünk. :) Persze a lánykák egyforma ruhában voltak, amolyan igazi csajosan. Nagyon jól állt nekik. :) Mindenki jól érezte magát. Bius is csak a "locsolásnál" sírt egy kicsit. Pedig nem is a víz zavarta, hanem az, hogy ő épp tapsikolt, magyarázott a pap bácsinak, mikor egyszer csak oldalra fordítottuk. :) Persze hamar megnyugodott, hisz alapvetően nyugodt gyerek. Biztosan nem tőlem örökölte. :) Igaz oroszlán, mint én, de Bak az aszcendense, mint Atié (szóval jól összehoztuk), úgyhogy a nyugodtsága inkább apától örökölt tulajdonság. :)

Júniusban végre találkoztunk Zsófiékkal, Andiékkal, újra láthattunk Nikiéket. Egy kis társaság jött össze. Bár ne így ismertük volna meg egymást, hogy angyalanyák vagyunk, bár mindegyikünk két gyermekkel jöhetett volna el a találkozóra... Viszont hisszük, hogy angyalkáink vigyáznak a tesókra és talán ők intézték, hogy találkozzunk és támogassuk egymást, mikor szükség van rá. Andiék hamar elmentek így ők a közös képen nincsenek rajta. Marci tüneményes kisfiú, jó nagyra nőtt már most. :)

Először próbáltunk anyás-babás képet készíteni. Majdnem sikerült. :) Mi, Zsófi és Peti, Niki és Petra.

Később a babák közös képe is nagyjából jött csak össze. :) Petinek jó dolga volt két lány között.:) De vigyázott is rájuk szépen. Petrus kicsit fáradt volt, de miután aludt egyet már jókat játszott a többiekkel.

Bius letelepedett az asztal mellé és csak evett egyfolytában. Néha távolabb ment és akkor játszott is a labdával, nagyokat kacagva közben. :)


Nagyon meleg volt aznap is, ahogy egész héten.

Kidőlve a kánikulában:

Időközben mivel mi a nappaliban aludtunk elkezdtük megcsinálni Bius szobáját. Mi visszaszereztük a saját szobánkat. Igaz Biusé olyan szép lett, hogy én szívesen cserélnék vele. :) Én festettem! Igaz látszik is, nem fogok szakmát váltani! :))



Bius persze rögtön birtokba vette a szobát. Semmi meghökkenés a változás láttán:) Igaz azt hittük, hogy a sok fúrástól is félni fog, de nem! Táncolt minden zajos dologra. :) Zabálnivaló!