.

.

2011. szeptember 23., péntek

Szandika nálunk

A héten öcsém telefonált. hogy egyéb elfoglaltságaik miatt pár napig nem tudják kire bízni Szandit és lehetne-e nálunk. Én persze igent mondtam, hiszen nem látjuk olyan sűrűn sajnos a keresztlánykánkat, mint szeretnénk. No és Biusnak is jól jött egy játszópajtás. :) Izgult is rendesen, hogy mikor jön már Szandika. Hétfőn reggel Attila el is hozta kocsival. Persze Bius rögtön kereste öcsémet is. Kérdezgette folyamatosan: keresztapa, keresztapa?

Az első pár perc nyugalomban telt. :) Mese nézés közben megreggeliztek a lányok:

Később viszont nem győztem igazságot tenni köztük. Enyém! Nem enyém! Elvitte! Add vissza! :) Egy darabig szépen elmondtam nekik, hogy ügyesen osszanak meg mindent stb. Egy idő után rájöttem, hogy nem lehet igazságot tenni és oldják meg egymás között. Így is lett, egy-két fellángolás után hamar megbékültek. Persze össze is kellett szokniuk. :)

Ebédnél már nagy volt a békesség:

Sokat huncutkodtak, játszottak, rajzolgattak együtt. Az udvaron is sokat szaladgáltak.


Párnán lovaglás:


Ez összebújós kép akart lenni, de a cumisüvegek takarták a lényeget. :)


Az esti lefekvésnél sem volt gond. Szépen megvacsoráztak:

Öcséméktől elhoztuk a fotelágyat, így azt tettük be a gyerekszobába. Elalvás előtt Ati elolvasta a Bambi és barátai c. mesét mint mindig és utána beszélgetés helyett aludtak. Illetve első éjszaka egy kicsit sírdogált Szandi, de miután bekapcsoltuk neki a nagyobb éjjeli fényt már nem volt gond és aludt is. Biuson nevettem egy jót. Második éjjel unokahúgom fejjel lefele fordult az ágyán, így Bius nem látta és azt hitte, hogy nincs ott. Hajnali négykor arra ébredtem, hogy Bius kiabál, hogy : Szandi! Szandika! Hol vagy!? Átmentem, megnyugtattam, hogy ott van, csak nézzen kicsit lejjebb. :D Ekkor visszafeküdt és nyugodtan aludt tovább. Másnap a délutáni alvásból ébredve félálomban azt hitte, hogy még itt van Szandi, pedig előtte nap vittük haza. Szerintem keresztlányunk is jól érezte magát és biztos, hogy várja mikor jöhet legközelebb. :)

2011. szeptember 18., vasárnap

Céges családi nap

Ati cége szervezett Lajosmizsén családi napot, ahol a cég dolgozói és a cég partnerei is részt vehettek családostul. Helyszín a Geréby kúria volt, illetve előtte még Kecskeméten volt egy rövidebb program 10 órától, de sajnos nem értünk oda. A lányok mindig keresztbe húzzák az "időben akarunk indulni" tervünket. :D Úgy gondoltuk, hogy Bius odafele majd alszik és az a másfél óra pont elég lenne neki nap végéig. Először el is aludtak mindketten, de végül Bius csak húsz percet szundított, utána a tájat nézte. Dorka majdnem végig durmlolt, oda érkezésünk előtt tíz perccel ébredt csak fel. Regisztráltunk, pelenkáztunk és elindultunk meghallgatni a köszöntő beszédet. Utána az ebéd következett. Bius mohó volt, így kicsit megégette a száját a kanállal, illetve Dorka a zajtól nehezen aludt el, így mi szakaszokban ettünk. Attila egyik munkatársnőjének a kislánya odaült barátkozni Bius mellé, aminek nagyon örült Bius!


Finom volt mindegyik fogás, csak rengeteg volt a légy, nem is győztük őket elhajtani. Mikor a folklór táncbemutató kezdődött, akkor Bius felpattant és táncolt. :) Kicsit később, mikor már nagyon álmos volt, akkor jött a hiszti. A lovak és a csacsi simogatása közben kicsit nyugodtabb volt. Viszont mikor a játszóháznál csak azon sírva fakadt, mert elvettek mellőle egy labdát, akkor úgy döntöttünk, hogy menjen aludni egy kicsit. Ati elvitte kocsikázni, igaz csak húsz percet aludt, de kicsit jobb lett a hangulat. :) Addig én sétáltam Dorkával, megetettem és megvártam, míg felszabadul a jósnő. Igen, jóslás is volt a rengeteg program között!:) Az asztrológus sok érdekes dolgot mondott. Azt mondta, hogy hat gyermeket lát a csillagok állása szerint, persze ebből annyi születik meg amennyit mi szeretnénk és a maradék energiát pedig a családra lehet fordítani stb. Ginát is látta, hogy ő már angyal volt, mikor leköltözött hozzánk és minket választott a rövid életéhez. Lehet sokan nem hisznek ezekben a dolgokban, de annak idején valahogy én is pont erre jutottam, hogy Ginánknak ennyi ideje volt a földön és azt velünk akarta tölteni. Azt is kiolvasta, hogy már nagyon mennék vissza dolgozni, ami igaz. :) Bár élvezem a gyermeknevelést is. :)

A kocsikázás után Bius labdázott még egy kicsit, utána megnézték a bábszínház előadást. Megevett majdnem egy egész kis lángost és kereste a többi gyerek, főleg kisfiúk társaságát. :D Egyszer az egyik kisfiú mellé akart ülni, mikor megfordult és beesett a pad és az asztal közé! :) Nem ütötte meg magát nagyon szerencsére, csak megijedt, mi meg csak annyit vettünk észre, hogy fél másodperc alatt eltűnt mellőlünk Bius. :D Az előadás után kérte, hogy nézzük meg megint a bábokat, így odament hozzájuk és nagyon aranyosak voltak az előadók, mert azonnal előszedték a nyuszikat a bőröndből. :) Bius hazafelé és ma is egész nap énekelgette az itt elhangzott Nyuszikapitány c. dalt. :)

Dombóvári Vanda volt a felkonferáló, aki az életben is olyan kedves, mint, ahogy a tv-ben látszik. Bius nagyon tetszett neki és később elkérte Dorkát is. Egy kicsit megdajkálta. Miután Dorka újra szopizott egy kicsit, megkerestük Biust és Atit a játszóháznál. Most már nyugodtabban telt a játék. :) Persze beszökött a teniszpályára egy kislabdával, de ki lehetett kergetni. :D Mikor már megunta a játékokat átmentünk az ugrálóvárba. Ott rögtön bement és már ugrált is a nagyokkal, pattogott mindenen. :) Volt egy hároméves kislány, aki nem mert bemenni, így Bius megfogta a kezét és segített neki. Ebből az lett, hogy a kislány végig Biust követte és a pólójába kapaszkodva érezte magát biztonságban. :D Nagy nehezen, jó fél óra múlva sikerült onnan kikönyörögni, vagyis véletlenül a bejáratnál ugrált, mikor elkaptam, hogy el tudjunk indulni haza. A lovasbemutatóról lemaradtunk az ugrálás miatt, de a lényeg, hogy Bius jól érezte magát. :) A hazaút egyik felében Dorka aludt, Bius pedig eljátszott az alvós békájával és a zsiráffal. A második felét pedig felváltva hisztizték végig. Egy előnye volt, hogy Attila nem aludt el legalább vezetés közben, mert volt műsor. :D

2011. szeptember 12., hétfő

Újra zenebölcsi!

Bius a nyári szünet alatt sokszor emlegette a zenebölcsit. Úgyhogy mikor mondtam neki, hogy újra mehet hétfőnként bölcsibe, akkor nagyon örült neki! Ahogy megérkeztünk rögtön azzal a kérdéssel kezdte, hogy: Buborék?! :) Ugyanis a foglalkozás vége felé mindig buborékfújás szokott lenni. Ügyes, hogy így emlékezett rá, ennyi idő után is. :) A bemutatkozásnál először Dorka nevét mondta, aztán a sajátját. Utána az első pár dalnál még nyugisan ült, de később megint önálló életet élt. Néha azért visszacsücsült és játszott a többiekkel. Mikor a csörgők, dobok kerültek elő, akkor kis mókus módjára gyűjtögetni kezdett, illetve két csörgővel elkezdte püfölni a földet. Marcsi aki a foglalkozást tartja oda tett Biusnak egy kispárnát, hogy azon doboljon. Erre Bius ráült a párnára és közölte, hogy: Köszönöm! :)) Sírtam a nevetéstől. :) Utána persze csörgőzött tovább a földön. :D Az egyik sátras játéknál befeküdt a sátor alá, hogy középpontban legyen. :) Viszont egy kis baleset érte, az egyik kisfiú véletlenül rá esett, de nem lett nagyobb baj. Bár másnapra bedagadt a szeme, de a szúnyogcsípés allergiájától fel sem tűnt nagyon, hogy egy plusz piros folt van rajta. :) Pénteken voltunk is a csípés miatt a doktornéninél és kapott cseppeket és kenegetős folyadékot is rá. Dorka is volt aznap oltáson és vérvételen, szegényke nagyon sírt. Bár rá fél percre, ahogy valaki hozzá szólt már mosolygott is! Nagyon vigyorgós kisleány! :)

Eljött a buborék ideje is! :) Minden más gyerek nyugodtan durrantotta ki a buborékokat, Bius pedig ugrált, pörgött közben! :D A végén, mikor a sünibábtól elköszönés jött és a süni szokás szerint megcsikizte, akkor közölte, hogy: Anyának is! :)) Szóval a lényeg, hogy jól mulattunk. Jók ezek a hétfői délutánok arra, hogy Bius érezze, hogy vele is foglalkozunk külön, amióta meg van Dorka. Bár át akarják tenni délelőttre, így majd csak Dorkával együtt tudnánk menni, de majd még meglátjuk, hogy mi lesz. Mikor hazaértünk és Attilának meséltem, hogy mik történtek Dorka épp a kezében volt és nagyon tetszett neki, ahogy meséltem, mert elkezdett kacagni. Nagyon hamar el kezdett már igazán nevetni és nem csak mosolyogni! :D

2011. szeptember 11., vasárnap

Grillezés


Múlt héten beszereztünk egy grillt, úgyhogy megbeszéltük Zsuzsival és Erikával, hogy kijönnek és sütünk husikat, zöldségeket. Moncsiék sajnos nem értek rá, de ha ilyen jó idő lesz még szeptemberben, akkor összehozunk még egy party-t. :)
Miután megérkeztek a lányok, Bius már húzta is be őket a szobájába játszani.

Egy kicsit beszélgettünk, illetve én megsütöttem a káposztás pogácsát és amíg Attila előkészítette kint a terepet addig el is fogyasztottuk. :)

Zsuzsika hozta a pácolt húsokat. Erika pedig a salátát, illetve zöldségeket is amit előkészített még a konyhában.


Lehet jobb lett volna, ha előbb megyünk ki készülődni, mert a faszén elég nehezen akart izzani. De legközelebb már profibbak leszünk. :)



Bius utánozva Atit legyezgette a parazsat, hogy ki ne aludjon. :)

Mikor már elég jó volt a parázs, akkor gyorsan sültek a húsok és a zöldségek.

Mivel már mindenki nagyon éhes volt, így az első adag elkészültével neki álltunk enni.:)
Olyan finom volt, mint ahogy kinézett! :)


Közben amíg sült a következő adag ránk esteledett. Nem volt még késő, csak ugye már korábban sötétedik. :)


Mivel a legyek helyett lassan a szúnyogok támadtak, inkább bementünk. Megfürdettük és lefektettük a lányokat. Utána pedig megettük a tiramisut, amit még előző nap készítettem és hűtöttem be, hogy jó legyen.

2011. szeptember 5., hétfő

Komlói napok (Bányásznap)


Bius a magyarszéki búcsú után nagyon készült az újabb körhintás kalandozásra. Ebéd után indultunk, így a kocsiban aludt egy kicsit. Mikor odaértünk rögtön kiszúrta a lovakat és oda is kellett menni meglesni őket. Attila addig elvitte Dorkát Gizi mamáékhoz, mert neki még nagyon hangos lett volna a vursli, illetve eléggé meleg is volt. Amíg Bandi papával együtt vártuk vissza Attilát, addig befizettem Biust a trambulinra.

Ati út közben felvette Zsuzsit is Erikát is. Erika nemrég jött vissza Mexikóból. Ő most kétlaki életet él. A párjánál addig szokott kint lenni Mexikóban, amíg a vízum engedi, utána hazajön egy kicsit és megint megy vissza. Talán egy idő után valahol letelepednek, vagy ott vagy itt, vagy egy harmadik országban.


Bandi papa felültette Biust a dodzsemre. Bius nagyon profin kormányzott, ahogy a videón is látszik. :)
A videókat linkelem, mert vagy lassan vagy egyáltalán nem tölti fel a rendszer...




http://www.youtube.com/watch?v=3B5Xa7m6Pr8

Utána jött a kedvenc, a lovaglás. Voltak minipónik is, de Bius a nagyobb pacira akart felülni. :) Nagyon ügyesen fogta a kantárt, mint aki lóra született. Közben mondogatta a lovaknak, hogy gyerünk, gyerünk!! :D


http://www.youtube.com/watch?v=4D_jLg02zeE

Felült apával egy tini ninja teknőcös körhintára, persze azért választotta, mert volt benne kormány. :) Illetve utána felült velem a Thomas mozdonyra is.

Mivel eléggé elfáradt Bius, így Ati elvitte őt is Gizi mamához. Mi addig a csajokkal beültünk fagyizni, később csatlakozott hozzánk Attila is. Egy kis dumcsizás után elsétáltunk a színpadokhoz is. Ott rögtön rácsaptam egy vattacukorra, mert imádom, mint ha még gyerek lennék! :)

A koncertet sajnos már nem tudtuk megvárni, mert mentünk a lányokért, hogy időben mehessenek aludni.

Itthon Bius elővette a gitárt amit kapott és kezdődött a Rock n' roll! Rá kellett vezetni, hogy ezt nem lehet csak úgy eldobni, mint a hungarocellt amivel eddig játszott. :) Nagyon ügyesen pengette a pengetővel, ahogyan a nagyok! :)


http://www.youtube.com/watch?v=jO6-ygLVo4o

Kinézett magának egy Dora lufit is, amit itthon lebontott a pálcikáról és rögtön altatta, etette Dora babát. :)


Eredetileg úgy volt, hogy benézünk Zsófiékhoz is Hosszúheténybe, de végül más program jött nekik közbe. Lehet talán jobb is, hogy át tettük másik alkalomra, mert így is úgy éreztem, hogy zsúfolt nap volt. :)

2011. szeptember 3., szombat

Zsuzsiék látogatóban


Zsuzsiékkal is sikerült találni egy olyan hétvégét, mikor Laci sem dolgozik és mi is itthon vagyunk. Bius már várta őket, főleg Timcsit, vele mindig jól eljátszottak. Bár már régen találkoztak, nem felejtette el. A délutáni alvást egy kicsit elnyújtotta, így épp pár perccel az érkezésük előtt ébredt fel. Viszont mikor meglátta a gyerekeket már teljesen kipattant a szeme. :) Andris is akkorát nőtt, hogy egy kicsit vele is tudott játszani. Lacika rögtön birtokba vette az elektromos készülékeket, ahogy szokta. Nagyon érdekli minden amit be lehet kapcsolni. :)

Lacika:


Timcsi:


Andris:


Mi a nappaliban beszélgettünk, míg játszottak a gyerkőcök. Andris és Dorka is rögtön egymásra hangolódtak. :)

Később kimentünk az udvarra, ott folytatódhatott a rohangálás.
Amint a képen látszik nem mi rohangáltunk. :) Persze kellett nekünk is mindig valamelyik gyerek után.

Homokozás:

Hungarocellel gitározás:

A hungarocellt, amit Bius gitárnak szokott használni Lackó megpróbálta kidobni a kapun. Ezzel elvolt egy jó darabig. Egyszer majdnem sikerül is neki! A lányok persze utánozták.:)

Csúszdázás:


Laci többször is elindult már, hogy összecsomagolja a gyerekeket és indulnak, de végül az első próbálkozás után két órával sikerült elindulniuk haza. Jól érezte magát mindenki, ezért csak úgy repült az idő. :) Jó lenne többször találkozni. Lehet, ha közelebb laknánk egymáshoz, akkor jobban össze tudnánk egyeztetni.