Mozgalmas péntek

Pénteken mentünk ultrahangra Pécsre. Előtte beugrottunk még a háziorvosomhoz is Komlóra a táppénzes papíromért, illetve kinyomtatták a cukorterhelés leletemet. Az első terhelés nem lett jó, igaz nagyon rossz sem, de azért a doki kért egy ismétlést. A második terhelés eredménye már magasabb lett, így jövő héten mehetek a diabetológiára is Szekszárdra. Igaz inkább most figyelek oda még egy pár hónapig az étkezésre, minthogy utána egész életemben lemondjak a fincsi dolgokról. :) Mire a szülésig eljutunk egy pár kilóméter mögöttem lesz. A védőnő mondjuk itt van Szászváron, de a dokim Bonyhádon, a háziorvos Komlón, ultrahangra Pécsre kell menni, diabetológiára pedig Szekszárdra megyek, mert ott fogok szülni a dokimnál.:) Igaz sokszor csak helyrajzi kérdés, mert pl. Pécs és Szekszárd is ugyanolyan messze van innen, így mindegy, hogy melyik buszra szállok fel.:) Aztán az utolsó hónapban, ha már Attila itthon lesz és nem csak hétvégén, akkor már a kocsi is itt lesz. Igaz az utolsó hónapban nem ajánlják már nagyon a vezetést...

Szóval ultrahang. Épp odaértünk időre, de Bius a kocsiban átázott, így peluscsere, átöltözés után már egy kicsit késtünk, de nem volt gond. Nem voltak sokan, így nem kellett sokat várni sem. Bius rögtön tudta, hogy a hugit nézzük meg. Mutatta a monitoron, hogy baba, hugi, sőt itthon is, ha látta a ultrahangképet, akkor mondta, hogy hugi és mutatott a hasamra. Úgyhogy teljesen képben van!:) A kép elég rossz minőségű, sötét lett, így nem is kellett fizetni érte. Nagyjából azért látszik rajta Dorka kis buksija. Nagyon ügyes volt és ahogy megbeszéltem vele már le is fordult. Eddig mindig haránt volt, mikor bekukkantottunk. Anno Biussal is ilyenkor beszéltem meg, hogy forduljon le és szót is fogadott. Fontos volt nekem, mert Gina nagyon későn fordult le és lehet, hogy pont akkor tekeredett be a zsinórba. Persze az aggódás most is végig megvan, de igyekszem arra gondolni, hogy minden rendben lesz!



Miután végeztünk az Édesanyák útján, beugrottunk a Plázába és bevittük Biust a játszóházba. Most volt először ilyen helyen. Ámult is, hogy mennyi játék mindenfele! Nem tudta hirtelen, hogy mihez nyúljon, mivel játszon, hova üljön stb.:) Nem voltunk sokan, mert épp ebédidő volt. Először a babakonyhában tevékenykedett, főzött, etette a babákat.

Majd észrevette a vasalót, örült, hogy hozzányúlhat, nem úgy, mint otthon! :)

Aztán rátalált a labdákra, ott elég sok időt eltöltött.

De amint felfedezte, hogy felfelé is vezet út, akkor csak a mászkálás volt jó föl-le.:)


A krétával való rajzolás is lefoglalta egy darabig, vagyis amíg az összes színt ki nem próbálta. :)


Egy órát voltunk vele bent, utána indultunk enni. Persze Bius maradt volna még, így cirkuszolt egy kicsit, de hamar rájött, hogy nem ér célt vele.

Később elintéztünk még egy-két dolgot, vásárlás stb. és indultunk Magyarszékre Attila keresztszüleihez. Útközben megálltunk anyunál Mánfán a temetőbe. Bius addig aludt a kocsiban, így Attila ott maradt vele. Mikor épp meggyújtottam a gyertyát akkor odaszaladt hozzám egy kis keverék kutya valahonnan, így sokat nem tudtam elmélázni.

Magyarszéken aztán megint beindult a pörgés. Kutya, cica, nagy udvar, lépcső. Szóval lehetett futkosni Bius után.:) Nagyon szeret lépcsőzni. Egyedül fel tud már menni, ha oldalt kapaszkodik és próbál lemenni is egyedül, de nem engedem még, mert elég, ha csak egyszer esik el úgy, hogy nagy baja legyen... Általában úgy vagyok vele, hogy hagyom próbálkozni, úgy tanul, de azért vannak kivételek.

Farsang

Hajni barátnőm rendezett egy farsangi bulit, mint minden évben Felsőnánán. Eddig nem voltunk, de igén eljutottunk! Úgy volt, hogy Móni és Zsuzsi barátnőmék is jönnek, de végül különböző okok miatt otthon kellett maradniuk. Igaz mi is majdnem kihagytuk a farsangolást. Attila nagynénje vigyázott addig Biusra, míg mi elvoltunk. Szerencsére egyszer sem kelt fel aznap éjjel. Igaz biztos elfáradt, mert reggel is szinte ugyanúgy volt az ágyában, mint ahogy letettük és nála ez nagy szó, mert mindig pörög-forog. Ati szerint tőlem örökölte, pedig nem iiisss..:) Dehogynem! :)

Este 10 után indultunk el, addigra elkészültünk a "jelmezekkel". Attila majdnem Zorró lett, mert hasonlít Antonio Banderasra. :D Végül nem ruháztunk be fekete palástra, így maradt a gyorsan összerakható cowboy. Kockás inge van, farmer van, kalap van, egy műanyagpisztolyt pedig kölcsönvettünk Móni kisfiától Bencétől.


Én felhúztam az itthon található fehér kismamaruháim nagy részét és piros szigetelőszalagból keresztet tettem az ingemre és a hajpántomra, illetve a nyakamban lógott egy sztetoszkóp. Eredetileg nővérkének öltöztem így, de végül mindenki dortornéninek gondolt. Hm, határeset, elfogadjuk. Végül is sztetoszkópot a nővérek tényleg nem hordanak. :D

Odaérve tapasztaltuk, hogy sok volt a cowboy, volt néhány pap és pár katica, de a többiek "egyediek" voltak. Hajni báránybőrbe bújt farkasnak volt öltözve. Az odavarrt farkát később leoperáltam, mert már zavarta. Hosszú műtét volt a félhomályban cérnát vagdosni, úgy, hogy közben ne vágjak a nadrágba, de sikerült! :) Még jó, hogy doktornőnek/nővérkének öltöztem. :D

Egy kicsit táncoltam én is, aztán engedtem Attilát, hogy pörgessen meg mást is.:)

A Nád a házam című dalt felvettem Biusnak videóra, mert Gizi mama (nagynéni) szokta neki énekelni. Mikor másnap megmutattam rögtön megismerte és táncizott rá.:)

(A videót nem másolom be, mert nagy méretű, de kép is van. :) )

A fiúk egy kicsit rázták a hajukat. Attila a sajátját, Hajni leendő sógora, Norbi pedig a parókáját. :)

Hajni nővére Bogi és vőlegénye Norbi. Vagy Norberta? :D


A tombolán sajnos nem nyertünk, igaz nem is vettünk sokat. No meg Attila "úgy sem nyerünk, mert sosem nyerek" hozzáállása sem segített. :D Hajniék viszont több mindent is hazavittek, igaz nem kevés tombolát gyűjtött be a család. Úgyhogy kaptunk tőlük ajándékba két nyereményt is, egy plüsselefántot és egy kis cserép virágot, így hozhattunk valamit Biusnak is haza. Három után jöttünk el, hogy hazaérve egy kicsit még tudjunk aludni is. Bius hétkor keltett minket, így majd három órát sikerült is pihennünk.

4D

21-én voltunk az Édesanyák útján 4D-s ultrahangon, de csak most jutottam el ide, hogy leírjam. Mikor mentünk, akkor pont látogatási tilalom volt az influenza járvány miatt, így nehezen jutottunk be. Ginával és Biussal a Medisonban voltunk a Citrom utcában annak idején. Gondoltuk most megpróbáljuk a kórházban. Ugyan itt olcsóbb volt, de kevesebb ideig tartott a "mozi" és színes dvd helyett csak egy papírtokban kaptunk egy sima dvd-t. Viszont nem ez volt a lényeg.:) Hanem az, hogy Dorka pont ébren volt és produkálta magát. Kezdetnek megvakargatta a bokáját, aztán jött a ficánkolás! Láttuk ahogy nyeli a magzatvizet és kalimpál a kezeivel. Aztán egyszer csak kidugta a nyelvét és elkezdte nyalogatni a karját, majd harapdálni. :D Édes volt a kis Ficánka.:) Atinak mondtam, mikor még nem mentünk be, hogy biztos neki is "Gelányi" orra lesz és nem tévedtem.:) Ginának is olyan orra volt, mint Atinak, Biusnak is olyan van és az UH képek alapján Dorkának is.

Kéz és lábi:

Elbújós:

Gondolkodós:

Hamm: