Idén is elmentünk karácsonyi képeket készíttetni Komlóra Ildikóhoz. Az idei nem sikerült olyan jól, mint tavaly, mert Bius nagyon fáradt volt, így nem sokat mosolygott. Igaz így is érdemes összehasonlítani a tavalyi képekkel. :D No és ahogy ígértem itt vannak a képek:
.
2010. december 5., vasárnap
Irány Pest
Attila szólt, hogy lesz a cégnél Mikulás buli. Mivel a nagybátyjáék ahol lakik múltkor mondták, ha úgy gondoljuk felmehetnénk egy hétre mi is, így kaptunk az alkalmon is elindultunk Pestre. Én még mindig nem szeretem Pestet. Az a négy év amit fent töltöttem levegő nélkül... Igaz a munkahelyemen jól éreztem magam, de a városban nem. Szóval így egy-egy hétre, pár napra elvagyok fent, de lakni nem mennék vissza soha!
Tehát vasárnap összepakoltunk. Suzuki megtelt. Még az anyós ülés is tele volt. Babakocsi, szatyrok, utazó ágy, játékok. Amint elindultunk Bius elaludt, viszont Bonyhádon muszáj volt megállni tankolni, így felébredt és persze a végcélig vissza sem aludt. Szerencsére a mágneses rajztáblával jól elfoglaltuk magunkat a hátsó ülésen. :D
Hamar felértünk, az idő is jó volt, csak a vége felé esett egy kicsit az eső. Mikor megérkeztünk jó volt, kicsit kinyújtani magunkat. Felmentünk. Gondoltam levetkőzünk, kipakolunk, Bius addig ismerkedik a hellyel, mert mikor utoljára ott járt azóta sokat nőtt, így biztos nem emlékszik rá. De Bius másként gondolta. Ahogy levetkőztettem már ment is a szobákba, megtalálta a hifit és kapcsolgatta, mikor pedit talált zenét már táncolt is. :D Persze idővel belátta mindenki, hogy el kell tenni a cd-ket, dvd-ket, ha egyben akarnak maradni. :D
Azt hittem, hogy nem fogja átaludni az éjszakát, de szerencsére igen! Most külön szobában volt, mint itthon, talán ennek is köszönhető, illetve elvittük a matracát is az utazóágyhoz.
Tehát vasárnap összepakoltunk. Suzuki megtelt. Még az anyós ülés is tele volt. Babakocsi, szatyrok, utazó ágy, játékok. Amint elindultunk Bius elaludt, viszont Bonyhádon muszáj volt megállni tankolni, így felébredt és persze a végcélig vissza sem aludt. Szerencsére a mágneses rajztáblával jól elfoglaltuk magunkat a hátsó ülésen. :D
Hamar felértünk, az idő is jó volt, csak a vége felé esett egy kicsit az eső. Mikor megérkeztünk jó volt, kicsit kinyújtani magunkat. Felmentünk. Gondoltam levetkőzünk, kipakolunk, Bius addig ismerkedik a hellyel, mert mikor utoljára ott járt azóta sokat nőtt, így biztos nem emlékszik rá. De Bius másként gondolta. Ahogy levetkőztettem már ment is a szobákba, megtalálta a hifit és kapcsolgatta, mikor pedit talált zenét már táncolt is. :D Persze idővel belátta mindenki, hogy el kell tenni a cd-ket, dvd-ket, ha egyben akarnak maradni. :D
Azt hittem, hogy nem fogja átaludni az éjszakát, de szerencsére igen! Most külön szobában volt, mint itthon, talán ennek is köszönhető, illetve elvittük a matracát is az utazóágyhoz.

Másnap reggel kicsit korábban kelt, mint itthon, hét órakor felkelt és kereste a Kakaót. Kakaó Zoli volt, Éva fia. Este kijelentette, hogy szereti a kakaót. No Bius ezen nagyot kacagott, így Zoli addig mondogatta ezt a szót, amíg a név rajta maradt. Minden reggel kereste Kakaót, mi pedig mondtuk, hogy suliban van. Délután mikor hazaért, akkor nem volt menekvés és Bius rángatta mindenfelé. Péntekre Zoli el is fáradt. Vagyis Kakaó elfáradt. :D
Beugrottak Timiék is (Ati másik unokahúga). Timi párja Kálmán jó magas, így Bius jól meg is nézte magának. :)


Kedvenc itt is a távirányító volt, illetve az ajtó csukogatás. Megtanulta mondani is, hogy kop-kop, így becsukta az ajtót, kopogott és várta, hogy nyissuk ki.
Hétfőn is így telt a napunk, kedden viszont átmentünk reggel Ildi barátnőmékhez. Szerdán délután szintén Ildivel és egy másik Ildivel ültünk be pizzázni. Csütörtökön este pedig már Attila és Ildi férje Zoli is jött pizzázni. Pénteken pedig Adriékhoz (Ati unokahúga) mentünk Mikulásozni, illetve este bevásárlás. Szóval volt program. :)
Szóval kedd Ildiéknél. Ahogy odaértünk szintén felfedező útra indult kis szöszkém. Szeretett volna Bogi babával is játszani, de ő még csak féléves, így csak simizni tudta. Elaludni nem nagyon akart velem egy ágyon. Annyira megszokta, hogy külön a saját ágyában alszik, így megvártam míg nagyon-nagyon álmos lesz és muszáj volt elaludnia. :D
Persze alvás után is mindent megtalált amit nem kellett volna, de jól érezte magát itt is az a lényeg! :)
Mikor Adriékhoz mentünk Fótra, akkor odafelé elaludt a kocsiban egy kicsit, így ismét megújultan tudott pakoló körútra menni. Ahogy letettem, még le sem tudtam vetkőztetni, már ment a játszósarokba (pedig Adriéknál sem mostanában voltunk). :) Adri nagyobbik fia Milán fél egy kicsit mindentől, így Biustól is félt. Dominik pedig csak fél éves, így ismét egyedül foglalta el magát a kicsi lány. Szerencsére Milán előzetesen elpakolt mindent amit féltett, így nem volt vita, hogy mivel játszhat. Rögtön megtalálta a motort, ami kicsit még nagy volt neki, így eltettem, nehogy leessen, utána a kisautóra ült fel, ami szintén nagy volt, de a lába még épp leért.


Később megtalálta a felmosófát (mindenhol megtalálja és takarítani akar). :D

Nem maradtunk sokáig, így szinte el sem akart jönni, hiszen annyi felfedezni való játék volt még!:)
Szombaton már 6 órakor fent volt, biztosan tudta, hogy megyünk haza. :) Igaz előtte még egy kitérő a Mikulás bulira. Amíg odaértünk szintén volt egy kis szundi. Már páran voltak ott, így Bius ismét elfoglalta magát. Mászkált a gyerekek után, vitte a sütit, a poharakat. Nagyokat kacagott, sokat magyarázott, gügyögött. Élvezte, hogy sokan vannak körülötte. Egészen az ajándék átadásig. Ugyanis hirtelen került át a krampusz kezébe, így elsírta magát egy kicsit. Az ajándék átadás után pedig folytatta az önfeledt mászkálást. Rajztábla körüli bujkálást. Fél tíz körül értünk oda, de fél tizenkettő körül már indultunk is, hogy még időben haza érjünk.








Szerencsére a hazautat tíz perc híján végig aludta.
Örült mikor hazaértünk, így rögtön szétpakolt mindent ami még a helyén volt a lakásban. :D
Szombaton már 6 órakor fent volt, biztosan tudta, hogy megyünk haza. :) Igaz előtte még egy kitérő a Mikulás bulira. Amíg odaértünk szintén volt egy kis szundi. Már páran voltak ott, így Bius ismét elfoglalta magát. Mászkált a gyerekek után, vitte a sütit, a poharakat. Nagyokat kacagott, sokat magyarázott, gügyögött. Élvezte, hogy sokan vannak körülötte. Egészen az ajándék átadásig. Ugyanis hirtelen került át a krampusz kezébe, így elsírta magát egy kicsit. Az ajándék átadás után pedig folytatta az önfeledt mászkálást. Rajztábla körüli bujkálást. Fél tíz körül értünk oda, de fél tizenkettő körül már indultunk is, hogy még időben haza érjünk.








Szerencsére a hazautat tíz perc híján végig aludta.
Örült mikor hazaértünk, így rögtön szétpakolt mindent ami még a helyén volt a lakásban. :D
Pizza party és Bence előszülinap
Móni barátnőm kisfia nemrég lett négyéves. Mivel apukája előbb ment vissza külföldre dolgozni, mint a szülinap lett volna, így előbb lett megtartva is. Többször is. :D Ünnepeltünk nálunk is, ünnepeltek a nagyiéknál és otthon is. Milyen jó is Bencének!:) Szóval hétvégére össze gyűltünk és sütöttünk egy szép nagy pizzát. Én gyúrtam a tésztát, a többiek pedig hozták a feltétet. Mivel pizzakrém nem volt a boltban, így azt is improvizáltuk. Tettünk rá szalonnát, kolbászt, sajttal töltött oliva bogyót, kukoricát és természetesen jó sok sajtot. Igazi vastag tésztás lett, gazdag feltéttel. Képet ismét nem készítettem, így egy letöltöttem egyet a hangulat kedvéért. :D

Miután befaltuk a pizza nagyját (persze Ati lekaparta az oliva bogyót róla) jöhetett a torta. Zsuzsika kente meg joghurtos krémmel. A torta tetején volt egy kis tűzijáték is, Bius először rémülten nézett rá, de mivel látta, hogy én nyugodt maradtam, így ő is megőrizte a hideg vérét. :D

Bius inkább játszott a sütivel, de azért evett egy-két falatot közben.

Bencének vettem egy dinós kártyát szülinapjára. Azért rákérdeztem, hogy szereted a dinókat? Válasz: -Nem! :)) Mondom, ok, akkor majd elcseréled. :D Persze Móni rögtön mondta,hogy mostanában mindenre ezt mondja, hogy nem, még, ha igen is. A tortára is úgy várt, mondogatta, hogy hozzuk már. Mikor pedig ott volt egy falatot nem kért. Szóval így már elhiszem. :)
Hajni barátnőm nálunk hétvégézett
Jó régen, több, mint egy hónapja nem írtam. Persze nem azért, mert nem történt semmi. :)
Viszont most pótolom.
Még novemberben nálunk volt Hajni barátnőm egy fél hétvégére. Jó volt újra nagyokat dumálni. Persze Attila is néha szót kapott, de inkább mi, csajok beszéltünk. Sétáltunk is. Igaz szegény már egyszer majdnem teljesen körbe járta Szászvárt, mert késtünk egy kicsit Pécsről, így ő előbb ide ért Szekszárdról busszal. Még jó, hogy jó idő volt. :D A lényeg, hogy jó volt újra hosszabb időre találkozni. Mégis más, ha csak összefutunk, vagy e-mailt váltunk, mint így átbeszélgetve két napot.
Bius hamar megszerette Hajnit. Még kicsike volt, mikor utoljára nálunk volt. Igaz azóta voltunk mi is nála. De hamar odabújt és ment játszani vele, küldte a puszikat. :)
Képet nem teszek fel, mert Hajni nem szereti, ha fotózzák, pedig szerintem jó fényképarca van.
Viszont most pótolom.
Még novemberben nálunk volt Hajni barátnőm egy fél hétvégére. Jó volt újra nagyokat dumálni. Persze Attila is néha szót kapott, de inkább mi, csajok beszéltünk. Sétáltunk is. Igaz szegény már egyszer majdnem teljesen körbe járta Szászvárt, mert késtünk egy kicsit Pécsről, így ő előbb ide ért Szekszárdról busszal. Még jó, hogy jó idő volt. :D A lényeg, hogy jó volt újra hosszabb időre találkozni. Mégis más, ha csak összefutunk, vagy e-mailt váltunk, mint így átbeszélgetve két napot.
Bius hamar megszerette Hajnit. Még kicsike volt, mikor utoljára nálunk volt. Igaz azóta voltunk mi is nála. De hamar odabújt és ment játszani vele, küldte a puszikat. :)
Képet nem teszek fel, mert Hajni nem szereti, ha fotózzák, pedig szerintem jó fényképarca van.
2010. november 4., csütörtök
Videók a mindennapokról
Bius sokszor nem akarja már, hogy etessem, követeli, hogy hadd egyen egyedül. Persze ilyenkor dupla adagot kell készíteni, mert fele mellé megy, ahogy a videón is látszik. :D Sokszor már inni is pohárból akar, ha látja, akkor nem is fogadja el a cumis üveget. Odaadja, hogy öntsem át a pohárba. :D Kis akaratos! Viszont mit várhatnék, hisz oroszlán, mint az anyja. :D
Szeret táncikálni is!:)
Illetve a csizmámban mászkálni.
Ezen kívül lavorral a fején kószálni. :)
Látogatások
Pár hete elmentünk Pécsre babanézőbe. Meglestük a kis Jakab Csongort. :) De előtte még benéztünk az egyik baráti családhoz is, ahol három gyermek is van. Illetve ott volt még két unokatesó is, így Bius nagyon örült, hogy rajta kívül még öt poronty volt. :D
A legkisebb, Andris csak figyelte a többieket.
Bius imád játszani a kisebbekkel, nagyobbakkal. Szereti a gyerekek társaságát. Amint talált egy kiskanalat rögtön mindenkit etetni akart.

Később egy babakocsit tologatott, illetve a kis Lackóval megvívtak a távirányítóért. :D
Persze odafele nem akart aludni Szöszikénk, úgyhogy mikor eljöttünk Zsuzsiéktól, akkor hamar elaludt a kocsiban, így megálltunk a Centrum parkolóban és hagytuk szunyókálni egy kicsit.
Alvás után újult erővel mehetett megint játszani, mikor megérkeztünk Lackóékhoz. Persze Kata is örült Biusnak, egészen addig amíg le nem tépte a poszterét.:) Persze Hetti hamar megragasztotta, így nem volt nagy baj.

Kiültek, mint a verebek. :)

Aztán mi is megfogtuk a kis Csongit, miután Bius jól elringatta, vagyis majdnem kiringatta a bölcsőből. Még jó, hogy én is fogtam, mert repült volna szegény picur. :D


A legkisebb, Andris csak figyelte a többieket.
Bius imád játszani a kisebbekkel, nagyobbakkal. Szereti a gyerekek társaságát. Amint talált egy kiskanalat rögtön mindenkit etetni akart.
Később egy babakocsit tologatott, illetve a kis Lackóval megvívtak a távirányítóért. :D
Persze odafele nem akart aludni Szöszikénk, úgyhogy mikor eljöttünk Zsuzsiéktól, akkor hamar elaludt a kocsiban, így megálltunk a Centrum parkolóban és hagytuk szunyókálni egy kicsit.Alvás után újult erővel mehetett megint játszani, mikor megérkeztünk Lackóékhoz. Persze Kata is örült Biusnak, egészen addig amíg le nem tépte a poszterét.:) Persze Hetti hamar megragasztotta, így nem volt nagy baj.

Kiültek, mint a verebek. :)

Aztán mi is megfogtuk a kis Csongit, miután Bius jól elringatta, vagyis majdnem kiringatta a bölcsőből. Még jó, hogy én is fogtam, mert repült volna szegény picur. :D


2010. október 22., péntek
10 éve együtt!
Október 14-én volt a 10 éves évfordulónk Atival! :)
Egy hosszúra nyúlt nyári udvarlás után 2000-ben ezen a napon kérdezte meg, hogy akarok-e a barátnője lenni. Vagyis előtte már levélben megkérdezte és mivel tudta, hogy este találkozunk a Soul6-ban, addigra kérte a választ. :)
Ugyanis ekkor még csak hétvégente találkoztunk a suli maitt. Húú én még csak 19-20 éves voltam. :)) A helyzet kicsit viccesre sikeredett, mert péntek volt és 13-dika és telihold, így úgy gondoltam ez nem jelent jót. Így nem válaszoltam egészen a diszkó vége felé csak, már hajnali négy lehetett.:) No meg persze igazi nőként azt sem tudtam mit akarok... Szóval így lett belőle október 14. szombat. :D
Egy-két kép az első közös szilveszteri buliról és az első közös nyaralásról. Itt még üdék voltunk, vékonyak és nem gondolkodtunk azon, hogy mi lesz 10 év múlva! :)
Ugyanis ekkor még csak hétvégente találkoztunk a suli maitt. Húú én még csak 19-20 éves voltam. :)) A helyzet kicsit viccesre sikeredett, mert péntek volt és 13-dika és telihold, így úgy gondoltam ez nem jelent jót. Így nem válaszoltam egészen a diszkó vége felé csak, már hajnali négy lehetett.:) No meg persze igazi nőként azt sem tudtam mit akarok... Szóval így lett belőle október 14. szombat. :D
Egy-két kép az első közös szilveszteri buliról és az első közös nyaralásról. Itt még üdék voltunk, vékonyak és nem gondolkodtunk azon, hogy mi lesz 10 év múlva! :)

2005-ben esküvő:


Szerencsére elég sok helyre eljutottunk együtt: Erdély, Róma, Horvátország, Velence, Bécs, illetve egyik évben körbejártuk az országot balról jobbra haladva, Balatontól Hortobágyig. :D
A sok jó dolog mellett pár rossz dolgot is átéltünk az évek folyamán.
Először hétvégente találkoztunk, később összeköltöztünk. Laktunk kollégiumban, albérletben stb. Volt, hogy két forintunk volt még az albérletben egész hétre...
Persze volt jó néhány hullám-völgy is a kapcsolatunkban, de kinél nincs? :)
Két blogbejegyzéssel ezelőtt épp egy szomorú állomásunkról írtam .... , de azt is túléltünk valahogy... Túléltük Ginát...
Persze itt van Biusunk is! Aki addig amíg Atival elmentünk megünnepelni az évfordulónkat, papáékkal rosszalkodott. :) Bikalra mentünk az Élménybirtokra.
11-re értünk oda, mikor kezdődött a sólyom bemutató. Leültünk és egyszer csak Ati feje mellett fél centivel elhúzott egy sólyom! Jól meglepődtünk! Később a többiek legalább már felkészülve élték át ugyanezt az élményt. :)
Később még három madár bemutatkozott, köztük egy Uhu is:
Az előadás végén ott maradtunk egy páran beszélgetni a solymászokkal, illetve meghallgattuk az ismeretterjesztő előadásukat. Persze egy iskolás csoport végig dumált a hátunk mögött, így felét nem értettük. Viszont amikor végre elment a csoport ebédelni, akkor még fel tudtunk tenni egy-két kérdést a fiúknak. Érdekes volt. Készült közös kép is.Utána körbejártuk a középkori várost:


Kora délután volt még két színi előadás, amit őszintén bevallok nem nagyon élveztem, valahogy fura volt a hely, vagy csak az elrendezés, de nem volt igazán élvezhető a mű. Egyébként vicces, pikáns színdarab lett volna, volna. .:)
Sokkal jobban tetszett a lovas bemutató, igazi középkori hangulatban, harcokkal, lovakkal, kardokkal. :D

Sokkal jobban tetszett a lovas bemutató, igazi középkori hangulatban, harcokkal, lovakkal, kardokkal. :D

A műsorok végeztével eljutottunk a Fogadóba is ebédelni, mivel pont ebéd időben dugig volt. Ettünk jó kis csülköt krumplival, babbal. Nem éppen évfordulós étel, de egy középkori Fogadóban ez volt! :D Attila egy albumot kapott tőlem szexi, fehérneműs képekkel, amiket Rákos Ildi csinált. Attila teljesen meglepődött és nagyon örült neki. :D Én pedig ezt a gyűrűt kaptam. Természetesen én választottam, így nem fordulhatott elő, hogy nem tetszik. :D
Remélem még sok ilyen kerek évfordulóról adhatok majd hírt itt a blogban! :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

