.

.

2011. május 23., hétfő

Zsófiék nálunk

Zsófival az egyik angyalokszüleis anyukával már régen megbeszéltük, hogy összehozunk egy találkozót. Sajnos a nagyobb babatalálkozó elmaradt, de úgy voltunk vele, hogy összeeresztjük egyszer az apukákat is, hogy ne maradjanak ki minden találkozóból.

Délután előkészültünk a kerti partihoz, pedig eléggé esőre állt az idő. Mikor Zsófiék megérkeztek már elég sötét volt az ég. Bius és Peti rögtön összehangolódva játszottak egyet a lakásban. A fiúk is elbeszélgettek, mert kiderült, hogy egy suliba jártak általánosban. Mi pedig Zsófival pletyiztünk egy kicsit.

Az eső kicsit megijesztett minket, így gyorsan bepakolták a fiúk a farakás mellé fedett helyre asztalt, széket. De szerencsére nem lett az esőből semmi. Bius persze rögtön rákattant Peti motorjára, Peti pedig Bius biciklijére. Így nem volt vita! :)) Persze Bius elkezdte tologatni is a bicajt, de muszáj volt mögötte mennem, mert nem kormányoztak, így legalább nem lett ütközés. Igaz egy-két borulás sikerült így is.:)


A legtöbb képet Zsófi csinálta, úgyhogy át is töltöttem őket nap végén. :)

A fotós hajat igazít:


A fiúk nyársalnak:


Bius kivételesen nem akarta visszaszerezni a bringáját, inkább átadta mindig Pepének. Láthatóan nagyon tetszett neki.

Ölelgette:


Elcsattant egy-két csók is.:)

Ekkor már könnyesre nevettem magam, mert az ölelgetés, puszilgatás közben Peti közölte, hogy "nálas" a puszi. Bius pedig arcsimi közben annyit mondott neki, hogy : "Kicsim!" :D :D
Attila szokta ezt mondani neki, úgyhogy ekkor már biztos voltam benne, hogy ez nem játék, hanem igazi vonzalom! :D :D Ha majd ha nagy lesz akkor kíváncsi leszek mit szól majd ezekhez a képekhez::)

Két szöszke sziesztázik:)


Mielőtt elindultak Zsófiék haza csináltunk egy csoportképet is. Másodszorra sikerült! :)


Nyolcan vagyunk a képen! :))

Vadaspark


Egyik délután elvittük Biust ide Szászvárra a vadasparkba. Igaz tudtuk, hogy a vaddisznók korán szoktak csak kijönni, illetve az őzek is csak messziről láthatóak, de voltak kecskék, birkák is. Biusnak pedig ez is élmény.:) Tetszett is neki. Először szólt a kecskéknek, hogy menjenek hozzá, akik szót is fogadtak, aztán etette őket egy kis zölddel. Mondtuk neki, hogy hamar húzza el a kezét nehogy megharapja valamelyik gida. Szót is fogadott szerencsére. :)

Etetés:


Egy kis nózisimi:


Azért felmentünk a kilátóba is és messziről láthattuk a Bambikat is. :)

Ott vannak a jobb sarokban. :)

2011. május 22., vasárnap

Babalátogatók


Az ismeretségi körünkben két kisfiú is született. Ami kifejezetten javítja az arányt, mert eddig szinte mindenhol csak lányok érkeztek. :) Először Levente babát látogattuk meg Angéláéknál. Képet Leviről nem tudtam csinálni, mert mire elővettem a fényképezőt elszundított, így nem akartam zavarni. Nővérkéje Viki nagyon vigyáz a kis öcsire. Egyfolytában azt mondogatta, hogy az ő babája. :) Biussal egy darabig játszott, de később inkább azt nézte, hogy mit dugjon el Bius elöl. De a gyerekek ebben a korban már csak ilyenek. Bius is általában mindig azzal akar játszani amivel a másik gyerek. Ebédre finom pizzát ettünk, kicsit beszélgettünk, Péter mesét olvasott a lányoknak. Utána hagytuk őket hétvégi pihizni és mentünk tovább Balázs babához.


Itt persze Bius rögtön felfedezte a lépcsőt. Először csak fel-le mászkált rajta, később a labdát dobálta le rajta. Nagyon szereti a lépcsőket. :) Balázsnak is odaadott egy-két játékot, mivel látta, hogy vele nem fog tudni még játszani, így inkább apát rángatta.
Attila azért közel ült a lépcsőhöz, nehogy nagy legyen játék közben a lendület. :)

Balázs és anyukája Hajni:

Bius a lépcső alján megtalálta a mózeskosarat és egy párszor bújócskázás közben belefeküdt. Nem zavarta, hogy neki már kilóg belőle a lába, élvezte a dolgot! :)

Mivel Balázs is elszundított és jöttek még vendégek, így elindultunk haza. Bius el is aludt a kocsiban, majdnem hazáig bírta a fárasztó nap után. Persze itthon emlegette Levit, Vikit és Balázst is. Nagyon szépen kimondta mindenki nevét, kivéve talán Vikit, abból a v betű nehéz még egy kicsit.

Nyársalás

Egyik hétvégére szerveztünk egy nyársalást. Móni barátnőmnek névnapja is volt, így egyben azt is megtartottuk, illetve pont aznap volt Attilával a 6. házassági évfordulónk is. Ilyenkor mindig elmegyünk valahova. Vagy mozi, ebéd, Mecsextrém stb. Viszont nagy pocakkal most nem mentünk sehova, inkább megtartottuk a baráti összejövetelt. Zsuzsika sütött egy diabetikus torát, ami nagyon finom lett!

Igen, annyira finom volt, mint amennyire jól néz ki! :)

Móni kisfia Bence elhozta a traktorját is, amire Bius rögtön lecsapott. :) Persze nem tudta hajtani, de sikerült úgy ráülnie, hogy utána lehetett tolni. Persze mikor elmentek, akkor volt egy kis sírás a traktor után, de végül megértette, hogy Bencéé és viszi haza.


Öcsém és Szandi unokahúgom is eljöttek, így a lányok érkezés után rögtön egymásra hangolódva játszottak egyet.

Meg is szeretgették egymást. :)


Addig Attila és öcsém szerelték a kutyabokszon a riglit.

Zsuzsikáék neki álltak salátát készíteni, a fiúk tüzet gyújtottak a nyársaláshoz (időközben Anették is megérkeztek) , illetve beszélgettünk.



Jól elteltünk mindenfélével. Biusnak ízlett a krumpli. A szalonnából csak keveset evett, főleg mivel jobban érdekelte még mindig a traktor. :)

Miután elmentek a vendégek öcsém Szandival maradtak még egy kicsit. A lányok pancsiztak egyet együtt, amit nagyon élveztek. Utána letettük Bius aludni és Szandit, öcsémet is hazavitte Attila.

Három oroszlán a képen. :)

Fifi kutyus

Frodó kutyánk már tavaly szeptember óta nincs velünk. Télre nem is akartunk másik kutyát, így megvártuk a tavaszt, viszont még szülés előtt ki akartuk nézni az új házőrzőt. Megbeszéltük, hogy elnézünk a Misina menhelyre Biussal együtt és kiválasztunk közösen egy német juhász keveréket. Végül egy munkatársam ajánlotta, hogy a bonyhádi menhelyet is nézzük meg, mert ott is vannak szép kutyák. Attilával végül benéztünk egyik nap és rögtön szimpatikus is lett az egyik kutyus. Először ugatott, mint a többiek, de ahogy közelebb mentünk már örült nekünk. A gondozó mondta, hogy nagyon kedves kis jószág, így ajánlja gyerekek mellé. Kb. egy éves körüli Noémi. Megbeszéltük, hogy egy hét múlva elhozzák hozzánk, mikorra kész lesz a kutyabox felújítása és a kerítéscsere is, hogy ne tudjon kiszökni.


Egy hét múlva el is hozták miután kitöltöttük az örökbefogadási papírokat. Persze új nevet akartunk adni neki, mint ahogy annak idején Frodónak is adtunk új nevet. Eredetileg ő Artúr volt. Noémi új neve Sissi lett volna, de Bius inkább Fifinek nevezte el. Úgyhogy lett Fifi. :D
Persze az első három órában négyszer megszökött. Megtalálta a rést a pajzson. :D Így legalább kiderült, hogy hol kell még javítani a kerítésen. Viszont szerencsére az első perctől kezdve szót fogadott Fifi kutyus, így vissza is jött mindig szökés után. :) Most már ki van engedve az udvaron amióta nem tud kimenni sehol. Szerintem kezdi megszokni már az új helyét. Nagyon hálás teremtés, állandóan ölelkezni akart és puszilgat mindenkit, de jó házőrző is, jelez, ha elmegy valaki a kapu előtt stb. Szerencsére Biust is jól viseli, pedig macerálja rendesen. :) Kaviccsal akarja etetni, néha füvet pakol rá stb. :D

Papáéknál

Húsvétot kicsit elcsúsztatva de odaértünk Kishajmásra egyik hétvégén. :) Bius rögtön letámadta a telefont. Persze nem volt bedugva, így nyugodtan telefonálhatott. :)

Papával kalapban. Igaz Biusból csak a kalap látszik. :D

A leves után kapott egy csirkecombot. Neki is látott, bár pár falat után inkább a csokis puszedlit szemelte ki, így már nem lehetett rátukmálni a húst.

A puszedli viszont hamar olvadt, így nem tetszett neki, hogy a keze csupa csoki lett, de azért nem törte kedvét abban, hogy megegyen még egyet. :D

2011. május 7., szombat

Felújítás


Eléggé elúsztam a bejegyzések készítésével, de a képek fel voltak már töltve, így már csak a szöveget kell hozzá írni. Még szülés előtt beterveztünk egy lakásfelújítást. A nappaliban és a szobánkban még mindig csak egy-egy konnektor volt, így már mikor ide költöztünk szerettük volna, ha nem hosszabbítók között élünk, de most végre meg is valósítottuk. Úgyhogy volt falvésés, vakolás, minden ami közben úgy gondoltam, hogy soha nem leszünk kész! Bius addig Gizi mamáéknál (Ati nagynénje) aludt két napot, mivel szegénynek az ágyát is tele pakoltuk és akkora rumli volt, hogy nem is lett volna biztonságos, ha itthon van. Persze nagyon hiányzott, de szerencsére jól érezte magát és nem volt gond az alvással sem. Készítettem egy-két ilyen volt, ilyen lett képet. A festés azért dobott a végén egy kicsit az egészen, akkor már úgy éreztem, hogy talán látom a végét. :) Persze egy kicsit elfáradtam. Sokat pakoltam, vakoltam én is, festettem stb. Persze létrára azért nem én álltam.:) Öcsém is jött segíteni, de épp lázas volt szegény. Gizi mama jött ki később segíteni takarítani. De most már majdnem minden a helyén van! :D

Felújítás alatti képek:











Felújítás utáni képek:
Bius szobája (csak átrendeztük egy kicsit)


Nappali (az ebédlősarok maradt a régi)




Előszoba


Hálószoba (csináltattam "magyar népmesés" falmatricát az ágy fölé) :)




Konyha



Bius a nagy takarításban próbált minket utánozni és segíteni feltörölni a padlót. Persze volt, hogy csak összekente a már tiszta tükröt. :) Mikor megtalálta a felmosórongyot és a szivacsot, rögtön neki állt a szobánkban felmosni. Csináltam róla egy videót, de nem sikerült feltölteni többszöri próbálkozásra sem, így csak a linket másolom be.

http://www.youtube.com/watch?v=G1UV8B03ZyI