Zsúfolt hétvége

Mariann barátnőm már régóta nyaggatott, hogy menjünk el hozzájuk, bár ők lettek volna a sorosak. :) Attila nagybátyáék is kérdezték, hogy mikor megyünk el hozzájuk a lányokkal, illetve Ildi barátnőmék is Pesten laknak. Ezért Atival úgy döntöttünk összehozzuk ezt a kicsit zsúfolt hétvégét! :) Csütörtökön munka után elindultunk Pestre.

A lányok ügyesen aludtak, illetve nézelődtek az úton, nem volt semmi gond, nem kellett megállni sem.Mikor késő délután Misiékhez értünk már épp kezdett türelmetlenkedni Bius. Viszont Zolinak (ahogy ő hívja Kakaó) :) ismét nagyon örült. Utoljára tavaly decemberben voltunk náluk, így azt hittem, hogy nem fog emlékezni a helyre, de ahogy beértünk már ment is körbe, mintha minden hétvégét ott töltött volna. :) Misit, Évát és Zolikát rögtön le is foglalta Dorkával együtt.:)

Bius kitalálta, hogy kolbászt szeretne vacsorázni. Az asztalhoz ültettük és mondtuk, hogy várjon. Egy kis idő múlva odaszólt a konyhába, hogy: Kolbászt kérek! :) Mondtuk, hogy várjon egy kicsit, de már szállt is le a székről, oda ment Misi mögé és hangosan mondta: Kolbászt kértem! :D

Megérkezett a kolbász:


Vacsi után jöhetett a fürcsi és alvás.


A nappaliban a kihúzható kanapén aludt apával, én pedig a kisszobában Dorkával. Dorka az utazóágyban aludt ügyesen.

Másnap Ati munkába menet kitett minket Ildi barátnőméknél. Bius rögtön felfedezte Bogci játékait. :) Dorka pedig szuszókált tovább még kb. egy órát, így meglepődött, mikor felébredt. Nem tudta hogyan került oda. :))

Egy idő után a nagy játékban Bogi elálmosodott, így aludt egy kicsit, utána pedig Bius és Dorka is nyügizett így rajtuk volt a sor a délutáni pihenésben.
Ébredés és ebéd után pedig újult erővel lehetett dobolni, xilofonozni. :)

Kimentünk egy kicsit az udvarra is, labdáztunk és Dorkát tologattam a babakocsiban. Viszont hamarosan esni kezdett. Mivel Dorka már elaludt, így a féltető alá állva Biussal figyeltük a repülőket. Amúgy is repülő mániás, így élvezte, hogy közelebbről láthatja őket.

Ati munka után jött értünk, de megbeszéltük, hogy este elmegyünk pizzázni, ha bevállalják Misiék a lányokat. Természetesen szívesen segítettek, úgyhogy Ildiékkel és egy másik ismerősükkel beültünk a Pizza Hutba. Szerencsénk volt, mert épp lett szabad asztal, talán az utolsó aznap. Tavaly mikor ebben a pizzázóban voltunk, akkor kifogtunk egy elég arrogáns pincérlányt. Zoli rögtön megismerte, hogy újra ahhoz a csajhoz kerültünk, de később váltották egymást. Most is kitett magáért, dolgozott azon, hogy ne kapjon sok borravalót. :))


Zárásig traccsoltunk, aztán indultunk haza. Mire visszaértünk a lányok már szépen aludtak, így beosontunk a saját helyünkre a lányokhoz mi is. :)) Nagyon vártuk már a másnapot, mert Mariann barátnőmmel három éve nem találkoztunk! Lilikét is csak képről láthattam, így vártam már a személyes találkozót!:)

Odafele a lányok szinte két perc alatt elaludtak, pedig nem sokkal ébredés után indultunk.



A GPS, ahogy Mariann mondta jól elnavigált minket egy szemközti utcába, de szerencsére nem Kápolna másik végére. :) Kiszállva a kocsiból szó szerint egymás nyakába ugrottunk és kezdődött is a késő délutánig tartó locsi-fecsi. :)

A lányok nagyon hamar megkedvelték egymást.




Lilike nagyon aranyos, édes és még folytathatnám! Olyan, mint ahogy a képeken látszik, de élőben jobb volt látni! :))


A fiúk is összehangolódtak, találtak pár közös témát.

Még ebéd előtt csináltunk egy-két képet. Persze olyan nem sikerült, ahol mindenki rajta van. :)) Szóval részletekben össze állt azért a körkép. :)




Dorka hiányzik itt csak a csajos képről, de ő éppen aludt a nagy ágyikóban. Majdnem három egész órát. Biztosan a jó kápolnai levegő miatt. :)) Pedig a csajok zajongtak eléggé, mégsem ébredt fel. Időközben megérkezett Erzsi (Mariann anyukája) is. Jó volt vele is újra találkozni, nagyon kedves asszony! Ő is angyalanyuka, úgyhogy ezer százalékosan megértette, hogy mit érzett Mariann és mit éreztem én, mikor első lányainkat elvesztettük... Három éve, mivel friss volt a seb sokat beszélgettünk ezekről a dolgokról is....
Most viszont már hangos volt a ház! Hozott egy szép csokrot is, mert másnap volt Mariann szülinapja. Úgyhogy előre öregítve tőle és tőlem is egy nappal előbb kapott ajándékot. :))


Dorka körbejárt mindenkinél. Mariannál, Gábornál, Erzsinél.
Nagy sikert aratott bájos mosolyával. :))


A lányok szinte csak egymással játszottak, ritkán volt olyan pillanat, hogy egymás nélkül lehetett őket látni.

Kis rajzművészek:

A lelkes apukák megpróbálták letenni őket is aludni, de olyan izgatottak voltak, hogy nem ment egyiknek sem az alvás.

Bius ráadta Gáborra Lili csini napszemüvegét, én pedig gyorsan lencsevégre kaptam. :)

Utána következett a legó építés, amit szerintem Ati jobban élvezett, mint a lányok. Nem is tetszett neki, mikor szét szedték a művét. :D

Szívesen maradtunk volna még, sőt ott is aludtunk volna, de Attila nagybátyáék is szerettek volna babázni, és Attilának nem maradt már idén felhasználható szabadsága, így késő délután útnak indultunk. De megbeszéltük, hogy tavasszal legalább egy hétre látogatnak el hozzánk hármasban! :) Nagyon várom már!!! :)) A lánykák visszafele is végig aludtak, így könnyű utazás volt ez oda-vissza. Bár visszafele nehezebben indultunk el, mert tényleg jó lett volna még maradni...
Pestre vissza érve Évinek megmutatta Bius, hogy milyen aranyos egérkés táskát kapott Liliéktől.

Aznap este hiába volt kifáradva Bius, nem aludt el könnyen. Vagyis egy darabig forgolódott, aztán mikor kért vizet és kimentem tölteni, abban a fél percben el is aludt, mert mire vissza értem már nem reagált. :)) Akkor én aludtam Biussal, Dorkával pedig Ati, hogy éjjel tudjak egy kicsit pihenni én is. Dorka sokszor kér még enni éjjel is, így időnként Ati az ügyeletes. Ilyenkor kifejem a tejet és tudok egy huzamban két óránál többet aludni. :D Ennek eredményeként ilyenkor nem öntök mellé annyi mindent, mint mikor nagyon fáradt vagyok. :D

Másnap reggel ahogy felkelt Bius már kereste is Zolikát, hogy fújjanak buborékot. Mondtam neki, hogy még alszik. A szobából kiérve Évit meglátva szintén Zolikát kereste, aztán összefutva Misivel szintén feltette a nagy kérdést. Megoldva a helyzetet bement Zoli szobájába és felkeltette. :)) Szegény máskor tovább szokott aludni, de most Bius igényt tartott rá.

Itt egy videó az egyik kedvenc közös játékról a buborékfújás után:

http://www.youtube.com/watch?v=WqbKPk78s1E

Mikor Bius elfáradt a nagy játékban, akkor szundizott egy nagyot Zolika ágyában. Attila is elfáradt, mivel sokszor keltette Dorka, így pihent ő is egy kicsit. :)

Évi addig megfőzte a levest, Zoli pedig sütötte a palacsintákat sorban.

Bius és a palacsinta:


Dorka pedig Misi felügyelete mellett gyakorolta a forgolódást. :)

Nagyon ügyes kisbaba! :) Elég hamar tartotta és emelte a fejét. Ügyesen forgolódik már jó ideje hátra és hasra. Illetve hanyatt fekvésből állandóan fel akar már ülni.


Látszik rajta, hogy már úgy mászna, jönne-menne. :) Egyébként azon kívül, hogy éjjel sokszor kér még enni nagyon nyugis baba. Mindent természetesen visel. A fürdetésnél sem sírt soha, öltöztetésnél sem, pelenkázásnál is nyugis. Szóval teljesen már, mint Bius. Ringatni sem kell, csak letesszük és alszik. Persze neki is van már kedvenc alvós állatkája. Ahogy Biusnak a Békája (ami egyébként vízilónak készült), úgy Dorkának a Boci (ami elvileg zsiráf). :D A játékgyártók úgy látszik nem tudnak egyértelmű állatokat készíteni. :D :D

Jó kis hétvége volt! Persze Vasárnap délután a hazaút már nem volt olyan könnyű, mert a lánykák is elfáradtak, így egyszer meg kellett állnunk, de utána már hamar eljött a Szászvár tábla! :))