Strandolás

Mikor még jó idő volt, akkor egyik hétvégén Ati elment Biussal itt a helyi szászvári strandra.

Vagányan nézett ki Bius a strand szerkóban.:)


Elkísértük őket Dorkával, utána pedig letoltam a babakocsit a parkba és ott voltunk, míg ők pancsiztak. A kisebb medencét nagyon élvezte Bius, de a nagyobb hideg volt neki, így ott nem maradtak sokáig. Inkább labdázott volna, de sajnos otthon maradt a labdája. Másnap viszont újra strandolás volt a program. Ekkor már mi is bementünk kísérő jeggyel, így a medence széléről figyeltem ahogy játszanak. A labda most nem maradt otthon, de más labdája akkor is mindig zöldebb volt és mindegyikkel akart játszani Bius. :D

A strand:

Apa citromos alkoholmentes söre is kellett Biusnak:)

Dorka pihizik a parton:)

Egy kép a nagy medencében:

Tesók

Mikor Dorka megszületett teljesen ugyanúgy sírt, mint anno Bius. Aztán ahogy jobban megnéztük láttuk, hogy ugyanúgy is néz ki. Mintha klónoztuk volna Biust. :) Ginára is nagyon hasonlít a két lányka, igaz ő egy kicsit más volt, benne jobban láttam magamat is, míg Bius és Dorka inkább tiszta apja. Igaz Gina orra is Atié volt, olyan jellegzetes turcsi.

A blog oldalán lehet látni Bius és Dorka egynapos képeit, hogy mennyire hasonlítanak. De csináltam két olyan képet is ahol hasonló ruhában vagy pózban vannak és látszik, hogy tesók. :)

Bius először tv-n keresztül látta hugicáját a kórházban, aztán mikor már haza mehettünk megvolt az első találkozás az autóban. Amíg a hasamban volt Dorka, akkor is elköszönt este mindig tőle Bius, illetve mondtam neki, hogy azért vagyok a kórházban, hogy a hugi kibújjon a pocakból. Egész jól megértette és örült, mikor meglátta Dorkát. Rögtön a kezébe akarta fogni. Mikor hazaértünk akkor is már puszilgatta, ölelgette, mondogatta neki, hogy picim, édesem. :)


Persze az első fürdetésnél hiába mondtuk, hogy jöjjön segíteni, valahogy nem tudott mit kezdeni magával. De másnap már ügyesen jött segíteni és megmosta hugicája pocakját, lábát, így nem volt már féltékeny sem.

Arra kell néha vigyázni, mikor mellé fekszik, hogy ne üljön rá véletlenül közben. De egyébként nem irigykedik, sőt hozza a cumiját, segít pelusozni és még meg is akarná etetni. Felhúzza a pólóját, hogy hami. :D Éjjel sem ébred fel szerencsére a sírásra, pedig féltem, hogy így lesz. Dorka pedig edzésben lesz Bius mellett. :)

Babalátogatóban a Jakab Family:)

Attila keresztszülei és unokatesói családostul tegnap jöttek el Dorkához babalátogatóba. Bius már nagyon várta őket, vagyis inkább Katát, Barnust és Csongit. Nagyon szereti a társaságot és, ha játszhat valakivel. Van mikor irigykedik ilyenkor, de szerencsére már inkább engedi, hogy más is játsszon a játékaival. Mikor megérkeztek a vendégek, akkor rögtön berohant hozzám a szobába és vigyorogva közölte, hogy megjöttek! :)

Először a lakásban aszalódtunk egy kicsit ebben a nagyon-nagyon melegben. Az ablakban lévő hőmérő 36 fokot mutatott, de a lakásban is 30 fok volt.

Ati unokabátyja feleségestül :) (Lackó & Hetti)


Ati keresztapja (Laci) & unokaöccse Zsolti


Zsolti felesége (Ildi) & Ati Dorkával


Ati keresztanyja (Teca) és a gyerekek (Csongor, Kata, Barnus, Bius)


Bius előző nap kapta meg a szülinapi csúszdáját (egy kicsit előbb, mert csak hó végén lesz a szülinap), így most az a kedvenc, de Csongornak is rögtön kedvence lett, ahogy meglátta. Bius pedig ügyesen hagyta játszani. :) Inkább Katával játszottak bújócskát, orvosost és minden mást.


Később, mikor kint már nem volt olyan meleg, a gyerekeket betettük a kismedencébe, hogy pancsizzanak egyet. Először mindegyik egyedül játszott egy-egy játékkal, később már egymást is locsolgatták. :)

Egy csokor gyerek a medencében:)



Bius nehezen viselte, hogy mindenki eltűnt egy idő után, de a kinti medencéből szinte rögtön a kádba ment pancsizni, így ott vigasztalódott. Még ma is emlegette őket, hogy milyen jókat játszottak. :)

Nikiék nálunk

Nikiékkel mindig tervezgetjük, hogy mikor találkozunk. A nyár elején majdnem össze is jött egy babatalálkozó, de végül nem jöttek, mert Petrus beteg volt. Andiéknál pedig vendégek jelentkeztek be, így Zsófiékkal végül később találkoztunk apástul, ahogy az egy régebbi bejegyzésben is írtam.:)

Viszont Niki rám telefonált a múlt héten, hogy Mázán lesznek, így hazafelé beugranának. Nagyon örültünk neki, hiszen Petrust is már több, mint egy éve nem láttuk. Bius is örült nekik. Két hét különbség van a lányok között így jól el játszottak. Ahhoz képest, hogy mindkettő oroszlán nem volt gond velük. :D Petrus is nagyon szép filigrán kislány, hatalmas sűrű hódító szempillákkal, amik a képen is látszanak. :)

Volt egy kis tánci:


Egy kis ágyban fetrengőzés:


Pelenkázón csúszdázás:


Illetve puszilkodás:


:)

Örültünk, hogy itt voltak és várjuk az augusztust, hátha megint össze tudunk futni! :)

Talán akkor már Mariannék is le tudnak jönni!

Dorka megérkezett!

Az orvosommal ismét megbeszéltük, hogy nem várjuk meg a 40. hetet, hanem a 38. héten, ha úgy állnak a dolgok, akkor szülünk. Persze az utolsó pár nap így is lassan telt el és minden nap kicsit rettegéssel, hogy vajon minden rendben van-e. Csütörtökön mikor vizsgálaton voltam, akkor azt mondta az orvosom, hogy vasárnap feküdjek be a kórházba és kedden megindítjuk. Szombat volt a forduló napom, így ez reális is volt. Biusnak már előző nap elmondtam, hogy elmegyek egy pár napra és azért, hogy a doktorbácsi kisegítse a hugit a pocakból. Másnap pedig elvittük magunkkal, hogy lássa nem csak eltűntem otthonról, hanem ott maradok a kórházban. Ez be is vált, főleg, hogy minden nap el tudtak jönni Atival egy-egy órára, így mindig látta, hogy még ott vagyok és megvagyok. :) Szerencsére jól viselte, hogy apával van itthon kettesben. Egy pár napi ebédet lefagyasztottam, hogy legyen mit enniük, de ügyesen megoldották a mindennapokat. :)

Ez a kép a kórház parkolójában készült. Gondoltam legyen még egy kismamis kép, ahol Dorka még odabent van. :)

Egy kétágyas szobát kaptam, ahol volt egy szobatársam úgy pár órán keresztül, mert ő már ment is haza. Így az első éjszakát egyedül töltöttem a "kényelmes" kórházi ágyon. Hétfőn pedig új szobatársat kaptam, aki kedden megszült, így kedden megint egyedül lettem. A főorvos még hétfőn megvétózta az orvosom döntését, így kedden nem lett szülésindítás. Azt mondta, hogy még nem áll úgy a méhszájam. Hittem neki, de csalódott voltam. Ati is türelmetlen volt. Nagyon túl lettünk volna már az egészen, hogy lássuk minden rendben van ismét. Így maradtam bent a kórházban. De legalább odafigyeltek rám, minden nap legalább három vizsgálat volt. Nst, Pose, Uh, Flow stb. Szerencsére a szekszárdi kórházban nagyon alaposak és odafigyelnek mindenkire. A gyerekágyon is napi legalább nyolcszor jöttek be megkérdezni, hogy kell-e valami. :) Nem olyan, mint a pécsi futószalag.

Még a nőgyógyászaton később kaptam egy harmadik szobatársat, aki egy nappal előttem szült, így végül utolsó napra egy negyedik szobatárssal ismerkedhettem meg. Szerencsére mindegyik kedves volt és jókat beszélgettünk. :) A tv-t szinte alig nézte valaki, hiszen a folyosói pletyka elég témát szolgáltatott mindenkinek. : D

Vasárnap úgy látszott, hogy hétfőn lesz a nagy nap. Később kiderült, hogy csak kedden. Ekkor már nagyon türelmetlen voltam, hiszen minden nap egy újabb hosszú várakozással teli nap volt. Főleg, hogy Biussal ilyenkor már rég túl voltunk a szülésen. Ő 38 hét + 5 napra született indítással, Dorka végül 39 hét + 2 napra érkezett. (Gina pedig, ha az első kiírás nézem, akkor 42 hét + 3 nap, ha a második módosított kiírás, akkor 41 hét + 3 nap). Ha nem indítanák meg nálam a szüléseket, akkor szerintem addig hordanám a babákat, mint az elefántok ... :(
A cukrom miatt be kellett még tartani a diétát is, ami a kórházi koszton nem volt nehéz. :) De vártam már ennek a végét is, úgy újra ehessek rendesen. (Remélem nem maradt meg a cukorbetegség. Majd a hathetes cukormérésen kiderül).

Kedden végül eljött a nap. Szokásos előkészületek után lementem a szülőszobára, egy óra Nst után rám kötötték az oxitocint, amire nem szoktam túlzottan reagálni. :) Ginánál is 13 óra volt mire beindította a szülést, Biusnál már csak 11, így reméltem, hogy most még hamarabb lesz belőle valami. Főleg, mivel az indítós szülés fájdalmasabb, mint sima, hiszen kimaradnak az első szakaszok és rögtön a durvább 3 perces fájásokkal indít. Egy idő után megérkezett Ati is, akkor még jól bírtam a "kisebb" fájásokat. De egy idő után beszéltem a szülésznővel, hogy jó lenne epidurális érzéstelenítést kérni. Azt mondta, hogy meg kell beszélnem a dokimmal, hogy hogy legyen, de épp császározni ment. Na, mire visszaért én már javában szívtam a gázt, és már annyira a vége felé voltunk, hogy nem jött szóba a gerinc érzéstelenítés. A gázmaszkot Ati tette a fejemre, mikor szóltam, hogy jön a fájás, így valamivel elviselhetőbb volt a fájdalom. Biusnál is szivogattam ezt a gázt, de ott nem helyesen, mikor jött a fájás már nem volt erőm szippantani, így most mikor már éreztem, hogy fájás lesz, már szívtam is. :) Persze egy idő után nem sokat hatott. Egyszer a doki adatott be Nospa injekciót is, hogy hátha jobban tágulok, mert vastag a méhszájam. Akkor mondtam neki, hogy egy órán belül szülünk, mert már jönnek a "Jaj, Istenem" fájások. :) Az orvosom nem hitte, hogy egy órán belül megszületik a baba. Viszont nekem lett igazam. Rá 45 percre már kint is volt Dorka! :) 10/10-es Apgarral! Biusnak 8/10-es volt, de jobban meg is szenvedte ő is azt a 11 órát, míg Dorkánál így végül csak 7,5 óra volt az egész. :)

Mikor visszahozták még a szülőágyra Dorkát, akkor ahogy néztük Atival, akkor Deja Vu érzés tört ránk, hiszen mintha Biust látnánk. Hihetetlen, hogy mennyire egyformák. Végül is mi vagyunk a szülei mindkettőnek, így természetes, hogy hasonlítanak, de hogy ennyire! :) Még a sírásuk is egyforma. Vagyis, mikor Bius ilyen kicsi volt, ugyanígy sírt. :)

Klóngyerek :)

2011.06.07. kedd, 15 óra 15 perc;
3400 gramm és 56 centi! :)

Végre itthon:

Zsófiék nálunk

Zsófival az egyik angyalokszüleis anyukával már régen megbeszéltük, hogy összehozunk egy találkozót. Sajnos a nagyobb babatalálkozó elmaradt, de úgy voltunk vele, hogy összeeresztjük egyszer az apukákat is, hogy ne maradjanak ki minden találkozóból.

Délután előkészültünk a kerti partihoz, pedig eléggé esőre állt az idő. Mikor Zsófiék megérkeztek már elég sötét volt az ég. Bius és Peti rögtön összehangolódva játszottak egyet a lakásban. A fiúk is elbeszélgettek, mert kiderült, hogy egy suliba jártak általánosban. Mi pedig Zsófival pletyiztünk egy kicsit.

Az eső kicsit megijesztett minket, így gyorsan bepakolták a fiúk a farakás mellé fedett helyre asztalt, széket. De szerencsére nem lett az esőből semmi. Bius persze rögtön rákattant Peti motorjára, Peti pedig Bius biciklijére. Így nem volt vita! :)) Persze Bius elkezdte tologatni is a bicajt, de muszáj volt mögötte mennem, mert nem kormányoztak, így legalább nem lett ütközés. Igaz egy-két borulás sikerült így is.:)


A legtöbb képet Zsófi csinálta, úgyhogy át is töltöttem őket nap végén. :)

A fotós hajat igazít:

A fiúk nyársalnak:


Bius kivételesen nem akarta visszaszerezni a bringáját, inkább átadta mindig Pepének. Láthatóan nagyon tetszett neki.

Ölelgette:


Elcsattant egy-két csók is.:)

Ekkor már könnyesre nevettem magam, mert az ölelgetés, puszilgatás közben Peti közölte, hogy "nálas" a puszi. Bius pedig arcsimi közben annyit mondott neki, hogy : "Kicsim!" :D :D
Attila szokta ezt mondani neki, úgyhogy ekkor már biztos voltam benne, hogy ez nem játék, hanem igazi vonzalom! :D :D Ha majd ha nagy lesz akkor kíváncsi leszek mit szól majd ezekhez a képekhez::)

Két szöszke sziesztázik:)

Mielőtt elindultak Zsófiék haza csináltunk egy csoportképet is. Másodszorra sikerült! :)

Nyolcan vagyunk a képen! :))

Vadaspark

Egyik délután elvittük Biust ide Szászvárra a vadasparkba. Igaz tudtuk, hogy a vaddisznók korán szoktak csak kijönni, illetve az őzek is csak messziről láthatóak, de voltak kecskék, birkák is. Biusnak pedig ez is élmény.:) Tetszett is neki. Először szólt a kecskéknek, hogy menjenek hozzá, akik szót is fogadtak, aztán etette őket egy kis zölddel. Mondtuk neki, hogy hamar húzza el a kezét nehogy megharapja valamelyik gida. Szót is fogadott szerencsére. :)

Etetés:


Egy kis nózisimi:


Azért felmentünk a kilátóba is és messziről láthattuk a Bambikat is. :)

Ott vannak a jobb sarokban. :)