Hajni maradt nálunk egész hétvégére a keresztelő után! :) Másnap a délelőtt kicsit nehezen indult, mert mindenkin rajta ült az álom manó. :P A lányok kicsit nyűgösek voltak, mi pedig álmosak. Biztosan valami front vonult át. Többször el is gondoltuk, hogy indulunk, de valahogy nem sikerült. Éppen buborékot kellett fújni, vagy egyéb mást játszani.
Késő délután viszont indult a medvehagyma vadászat! :)
Felkerekedtünk és elautóztunk a legközelebbi medvehagyma lelőhelyre, ami szerencsére tőlünk nincs messze. Ezért is jó itt a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzethez közel lakni!
Igaz már hatodik éve lakunk itt Szászváron, mégis minden évszakot évről évre megcsodálunk. Az erdő olyan gyönyörű tud lenni ilyenkor tavasszal, mikor kezd zöldellni, vagy nyáron, mikor minden ragyog. Ősszel, mikor a lehulló levelek olykor annyira eltakarják az utat, mintha erdei út lenne. No és persze a tél, mikor minden hófehér és csak az állatok lábnyomai bontják meg az egybefüggő hótakarót.
No, mielőtt írnék egy újabb verset folytatom a medvehagymázást. :)
A medvehagyma szedésben Bius is segített Hajninak. Ati addig egy pár tövet gyökerestül is kiásott, mert volt megrendelés ismerősöktől, barátoktól ültetés céljára.
Addig mi Dorkával elfoglaltuk magunkat a tisztáson.
Autós ülésből Hajni nyakába! :)
Biusnak tetszett, hogy nagy területen lehet futkosni a réten.
Nagyon jó illat volt a medvehagymák közelében. :) No és finom töltött tojást és pogácsát lehet belőlük sütni. Illetve, mint utólag kiderült túróba is finom. Szilárd szokott otthon házilag tejtermékeket gyártani és a túróba tett medvehagymát is. Azt hiszem amíg el nem fogy ez lesz a vacsora.
Bius alig akart eljönni az erdőből, de végül meggyőztük, hogy csak a mázai játszótérig megyünk, így beült a kocsiba. Sajnos Szászváron egy kicsi játszótér van csak, így a mázaira szoktunk menni, ha megyünk. A képek visszaadják, hogy milyen jó a játszótér. Játszottak a "nagyobb" gyerekek is! :)) El is felejtettem milyen jó érzés hintázni, ahogy szinte repül az ember a magasban és szívja a friss levegőt majdnem gondtalanul csak az eget és a fákat kémlelve... Bár lehet gyerekkoromban nem így fogalmaztam volna meg a szabadság érzését, de talán az érzés ugyanaz volt. :)
Majdnem naplementéig maradtunk. Viszont fürdetésre haza kellett azért érni, főleg, hogy Dorka ismét ellent mondott annak a tervnek, hogy majd alszik a babakocsiban. :) Nem mondhatnám, hogy nagy alvók a lányok. Van mikor alszanak két órát is egyfolytában, de az ritka! :))
Hajni így este ért haza, de teli szívvel és élményekkel illetve egy teli szatyor medvehagymával! :P
Késő délután viszont indult a medvehagyma vadászat! :)
Felkerekedtünk és elautóztunk a legközelebbi medvehagyma lelőhelyre, ami szerencsére tőlünk nincs messze. Ezért is jó itt a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzethez közel lakni!
Igaz már hatodik éve lakunk itt Szászváron, mégis minden évszakot évről évre megcsodálunk. Az erdő olyan gyönyörű tud lenni ilyenkor tavasszal, mikor kezd zöldellni, vagy nyáron, mikor minden ragyog. Ősszel, mikor a lehulló levelek olykor annyira eltakarják az utat, mintha erdei út lenne. No és persze a tél, mikor minden hófehér és csak az állatok lábnyomai bontják meg az egybefüggő hótakarót.
No, mielőtt írnék egy újabb verset folytatom a medvehagymázást. :)
A medvehagyma szedésben Bius is segített Hajninak. Ati addig egy pár tövet gyökerestül is kiásott, mert volt megrendelés ismerősöktől, barátoktól ültetés céljára.
Addig mi Dorkával elfoglaltuk magunkat a tisztáson.
Autós ülésből Hajni nyakába! :)
Biusnak tetszett, hogy nagy területen lehet futkosni a réten.
Nagyon jó illat volt a medvehagymák közelében. :) No és finom töltött tojást és pogácsát lehet belőlük sütni. Illetve, mint utólag kiderült túróba is finom. Szilárd szokott otthon házilag tejtermékeket gyártani és a túróba tett medvehagymát is. Azt hiszem amíg el nem fogy ez lesz a vacsora.
Bius alig akart eljönni az erdőből, de végül meggyőztük, hogy csak a mázai játszótérig megyünk, így beült a kocsiba. Sajnos Szászváron egy kicsi játszótér van csak, így a mázaira szoktunk menni, ha megyünk. A képek visszaadják, hogy milyen jó a játszótér. Játszottak a "nagyobb" gyerekek is! :)) El is felejtettem milyen jó érzés hintázni, ahogy szinte repül az ember a magasban és szívja a friss levegőt majdnem gondtalanul csak az eget és a fákat kémlelve... Bár lehet gyerekkoromban nem így fogalmaztam volna meg a szabadság érzését, de talán az érzés ugyanaz volt. :)
Majdnem naplementéig maradtunk. Viszont fürdetésre haza kellett azért érni, főleg, hogy Dorka ismét ellent mondott annak a tervnek, hogy majd alszik a babakocsiban. :) Nem mondhatnám, hogy nagy alvók a lányok. Van mikor alszanak két órát is egyfolytában, de az ritka! :))
Hajni így este ért haza, de teli szívvel és élményekkel illetve egy teli szatyor medvehagymával! :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése